Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - Széljegyzetek a birtokpolitikai törvényhez

SZÉLJEGYZETEK A BIRTOKPOLITIKÁI TÖRVÉNYHEZ. SZÉLJEGYZETEK A BIRTOKPOLITIKÁI TÖRVÉNYHEZ. Irta: Dr. NYULASZI JÁNOS. I. Alapgondolatok. Azok a törvényhozási alkotások, melyek nagy társadalmi harczok s konvulziók eredményeképen egy-egy uj társadalmi fejlődési korszak megindítói, rendesen fogyatékosak. Az alkotók előtt az elérendő czélnak csak körvonalai vannak kialakulva. A részletek s érdekek egybeszövődése még nem tekinthető át. Azért az igazi mértföldjelző törvényalkotás rendszere fogyatékosabb azokénál, melyek mint egy meglévő jogállapot kodiflkácziói az élő, létező jogot szépen, rendszeresen foglalják egybe. Ez értéküknek elválaszthatatlan kisérője. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az 1919. évi XVIII. néptörvény jogi szabatosság, rendszeresség tekintetében kivánni valót hagy maga után. Ezeket a hibákat tekintsük inkább útlevélnek arra, hogy a törvény alapján a magyar falu egv szép, nagyon szép fejlődést fusson be. Ha ezt a törvényi megfelelően fogják végrehajtani, ha a rendelkezések foganatosításának nem a társadalmi osztályok egymás iránti gyűlöletét teszik vezető motívummá, ugy annak segélyével nagyon sok szép és áldásos dolgot lehet teremteni, s még a kisajátítási érték szerencsétlen megállapítására vonatkozó, s a jelzáloghitelező jogállását szabályozó szerencsétlen rendelkezés méregfogát is kivehetik. De ha a törvény végrehajtásánál közreműködő közegeket nem a törvény czéljának becsületes érvényrejuttatása fogja irányitani, hanem az annak szakaszai mögött elrejtőző ezernyi kibúvó segítségével, minden egyes parcziális érdek fog iparkodni a maga kis játszmáját megnyerni, ugy az eredmény a legtökéletesebb összeomlás lehet. Az érdekek, melyeket a törvény igazán szépen hangolt össze,, egymással szembe helyezkedve teljes felforduláshoz vezetnek.