Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. 5 a mi békeajánlatunkban a tizennégy ponttal együtt hivatkozás történik, a népszövetség föltételeit* állapítja meg. Hogy a népek szövetsége nem uj gondolat, azt alig kell kiemelnem. A vágy béke után velünk született emberi érzés. Az emberiség' feladata szellemi erejének kifejtése, ezt pedig csak békében lehet elérni. Ezt a gondolatot fejezi ki Dante a «De monarchia*) czimü müvében, a mely munkát az államszövetségek kérdésének történetírói' a középkori elméletek legjellegzetesebb müvének tartják. Semmi kétség, hogy a középkor történelmében az egyházi és világi kard az «Impérium et Sacerdotium» nagy jelszavai mögött a keresztény népek szövetségének gondolata élt. Ez a gondolat vagy a keresztény világállam conceptiójában vagy a keresztény államok szövetségében nyilvánult meg. Az összefoglaló világbirodalmi eszmét legpregnánsabban kétségen kivül Dante képviseli, mert ő oly összbirodalomról beszél, a mely a római császár uralkodása alatt egybeforradva hivatva lenne a többi fejedelmek között támadt viszályokat elbírálni. A népek szövetségének történetét már számosan feldolgozták. Legutóbb a «Népek szövetsége*) czimmel a Magyar Jogélet november i. számában Berinkey * «i. A pártatlan igazságosság, á melyet szolgáltatni kell, nem tür meg semmiféle különbséget azok között, a kikkel szemben igazságosak lenni kívánunk és azok között, a kikkel szemben nem akarunk igazságosak lenni. Oly igazságosságnak kelj lennie, a mely nem ismer kedvezésben részesítetteket és nem ismer fokozatokat, hanem csak egyenlő jogokat a résztvevő népek szempontjából. 2. Bármely egyes nemzetnek, vagy a nemzetek bármely csoportjának különös, különálló érdeke nem lehet alapja az egyezmény bármely részének sem, ha nem fér össze valamennyinek közös érdekével. j. A népszövetség közös családjában nem állhat fönn semmiféle kötelék, semmiféle szövetség, sem bárminő külön szerződés vagy egyezmény. 4. A szövetségen belül nem állhat fönn különböző gazdasági kombináczió. A gazdasági bojkottnak bárminő formában való alkalmazása, kivéve a teljes hatalmat, a melyet a népszövetség ad, hogy gazdasági büntetéseket a világpiaczokról való kizárás utján rójanak ki s ez is csak eszköz lehet a fegyelemre és ellenőrzésre. 5. Valamennyi nemzetközi egyezményt és szerződést, bárminő természetű legyen, teljes terjedelmében közölni kell a világ többi részével. A külön szövetségek és gazdasági rivalitások, valamint ellenségeskedések a mcdern világban bőséges forrásai voltak olyan terveknek, a melyek a háborút előidézték. Az olyan béke, a mely ezeket határozott kifejezésekkel ki nem zárná, nem volna őszinte és bizonytalan volna.*