Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ.* Irta : Dr. báró WLASSICS GYULA. I. A főkérdések és a népszövetségnek történeti előzményei. Az ma már köztudat, melyet néhányan hazánkban sem szűn­tünk meg a nagy világkatasztrófának a hadi nemzetközi jogot pusz­tító viharai között is bátran hirdetni, hogy a nagy világháború után a tartós béke feltételeinek minél tökéletesebb kialakulása fogja a nemzetközi jog jövő jellegét megadni. Ebben a munkában az alapvetés a népek szövetségének megalakitása és kimagasló oszlopai: a kötelező nemzetközi bíráskodás, állandó nemzetközi bíróság, a nemzetközi békéltető tanács a háborút megelőző kötelező eljárással, a nemzetközi bíróságok ítéleteinek sanctiója (nemzetközi végrehajtó hatalom), a tenger szabadsága, a fegy­verkezés egyenletes, fokozatos korlátozása, a népakarat érvé­nyesülése a külügyre, a titkos szerződések mellőzése lesznek. Számtalanszor kifejtettem és utoljára a tartós béke felté­teleiről irt tanulmányomban is kiemeltem, hogy az emberiség érdekközössége hatalmasabb erő minden kölcsönös gyülölség­nél és feszültségnél. A dolgok logikájának meg van a maga kérlelhetetlen dialektikája. Ha a nemzetek gazdasági, művelő­dési tekintetben egymásra vannak utalva; ha arról győződ­nek meg, hogy az ember hivatását az állampolgár is csak akkor töltheti be, ha az emberi érdekközösség kapcsa fűzi őket egy­máshoz, ha az élet a maga naponként megújuló kemény érvei­* Jelen tanulmánynak a békekongresszusra és a magyar területi integritásra vonatkozó része legközelebb angol és franczia nyelven is meg fog jelenni. JajiUam. XVI1J. évf. 1—2. f. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom