Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog
AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG. 69 segitő jogczimek tehát a választók számának tekintélyes emelése által a választójog általánosságát fokozzák. Emellett a kisegítő jogczimek rendszere olykép van megállapítva, hogy azok összhatásukban nem vezethetnek lényeges ^eltolódásra a választóközönség összeállításának azon semleges jellege tekintetében, a melyet a fentiekben a választójog általánossága egyik kellékének ismertünk fel és a melyet a törvényjavaslat főjogczimét illetőleg biztosítottnak láttunk. A katonai szolgálattal kapcsolatos kisegítő jogczimek (2. §. 3. és 4. pontjai ugyanis — a védkötelezettség általánossága folytán — kétségtelenül minden társadalmi osztálynak és az állampolgárok minden elképzelhető tagozódásának egyaránt szolgálnak javára. Az adóczenzus felállításának előnyeiben (2. §. 2. pontja) azonban — legalább jelenlegi adórendszerünk mellett —- a munkásosztály tagjai általában nem részesülhetnek. Ugyanez áll az iparűzés és kereskedés folytatásának kisegítő jogczimére. De ezzel szemben a munkásosztály számára megvan a törvényjavaslatban az állandó alkalmazás kisegítő jogczime (6. §. />. pontjai, a mely kizárja azt, hogy a kisegítő jogczimek folytán — e jogczimek egész rendszerét véve figyelembe — a választó közönség összeállítása tekintetében a munkásosztályra hátrányos eredmény álljon elő. Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy a férfiak választójogának kellékei és jogczimei a törvényjavaslatban olykép vannak szabályozva, hogy azoknak összhatásukban oly választóközönséget kell eredményezni, a mely az általános választójog jellegzetes sajátságait tünteti fel. De a törvényjavaslat választójogi rendszerének vizsgálatánál iigyelemmel kell lennünk a nők választójogára is. Minthogy a nők választójoga külön fejtegetés tárgya, itt csupán annak megállapjtására szorítkozunk, hogy a törvényjavaslat egyelőre mintegy 500,000 nőt juttat választójoghoz, és hogy a nőknek ez -a választójoga hasonlókép nem kedvez egyoldalúan egy társadalmi •osztálynak sem. Ugyanis, mig a nők választójogának főjogczime —