Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

^0 DR. RASSAY GYULA a polgári iskola negyedik osztályának elvégzésében megszabott értelmiségi czenzus (12. §. 1. pontja) — egyelőre a polgári társadalomból kikerülő választók számát szaporítja, addig a másik jelentős női jogczim, nevezetesen a hadiözvegység (12. §.. 2. pontja\ az alsóbb néposztályok női tagjait fogja nagyobb számban választójoghoz juttatni. Eddigi fejtegetéseink tehát arra az eredményre vezetnek,, hogy az aktiv választójognak a törvényjavaslatban foglalt szabályai a következő két irányban megfelelnek az általános választójog alapelveinek: a) a választójog gyakorlására képesnek, felismert állampolgárokat csaknem egész tömegükben választójoghoz juttatják; b) nem eredményezhetnek jelentékeny eltolódást a választóközönség körén belül azon számarány tekintetében,, a melyet az egyes társadalmi osztályok tagjai az állampolgárok összeségében képviselnek. Minthogy pedig a törvényjavaslat e mellett a választók szavazatának általában véve egyenlő súlyt, kiván biztosítani, a mennyiben a 9. §. szerint minden választónak egy szavazatra van joga és a szavazati jog gyakorlása területi egységekben — a választókerületekben — közvetlen szavazás utján történik ^9. és 33. §.), megállapíthatjuk, hogy a törvényi avaslat az elől kifejtett lényegi értelemben vett általánosválasztójogot kívánja megvalósítani. VI. A törvényjavaslatnak az aktív választójog kellékeire és jogczimeire vonatkozó rendelkezései a választójog általánossága mellett még a következő jellegzetes vonásokat tüntetik fel. 1. A törvényjavaslatban a férfiakra nézve megállapított jogczimek. az irni és olvasni tudó huszonnégy éven felüli férfilakosságnak 98*8%-át választójoghoz juttatják. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvényjavaslat a választók számát illetőleg — a jelenlegi állapot mellett — csekély különbözettel ugyanazon eredményre jutna, ha a 2. §-ban felállított számos jogczim helyett az állampolgárságon és a választói életkoron felül csupán az irni és olvasni tudást tenné a választójog kellékévé. Ezzel szemben azonban a törvényjavaslat rendszerének két fontos előnye van. Az irni