Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

446 ADÓ ÉS ILLETÉK. A törvénykezési illetékről s\óló IQ14.: XLI1J. t.-cz., a polgári perrendtartással egyidejűleg, 1915. évi január hó i-én lépett életbe. Az ennek alapján kifejlődött gyakorlat is kimutatta, hogy e törvény eddigi pénzügyi törvényeinktől előnyösen tért el és jóval kevesebb bizonytalanságot okozott és hiányt tartalmazott. Habár tehát e törvény nagyjában bevált, a közigazgatási bíróságnak több izben kellett elvi jelentőségű határozataiban a felmerült kételyeket tisztázni. Különösen az átmeneti intézkedések hiányossága adott félreértésekre okot. Itt a bíróság a törvény 89. §-ából indult ki, mely szerint a törvény életbelépésének időpontjától kezdve a polgári bíróságok előtti eljárásban keletkező minden iratra és határozatra ez a törvény irányadó, tekintet nélkül arra, hogy a birói eljárást az uj törvény életbelépte előtt vagy után tették-e folyamatba. Szabály szerint tehát az uj törvény intézkedései irányadók. így a régi perrendtartás hatálya alatt megindított és a régi eljárás szabályai szerint folytatott rendes perekben az uj törvénynek a Pp. által szabályozott eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (1307. elvi). Az uj törvény szerint kell az illetéket leróni a periratok beadására, akár közös megegyezéssel igénybe vett halasztás (1308. elvi), akár a 15 nap törvényes halasztásnak bejegyzése után (1309. elvi). A régi perrendtartás hatálya alatt megindított és ennek szabályai szerint folytatott rendes perben a másodbirói ítélet ellen az uj törvény hatálya alatt beadott felebbezés a törvény 22. §-ában a felülvizsgálatokra megállapított illeték alá esik (1336. elvi). Attól az általános szabálytól, hogy az uj törvény intézkedései alkalmazandók, csak a törvényben megjelölt kivételes esetekben lehet eltérni, vagyis a régi törvény intézkedéseire visszatérni. Ez alapon illetékmentes a régi perrendtartás hatálya alatt megindított rendes perben a felperesnek az a bejelentése, hogy végiratot fog adni (1310. elvi). Nem alkalmazható az uj törvény 2. §. 2. pontja az uj határnap kitűzését kérő beadványra, ha az előző tárgyalást még az uj Pp. életbelépte előtt halasztották el (1371. elvi). Ha a régi perrendtartás hatálya alatt megindított rendes perben az ítéleti illetéket 1915 január i-je előtt le kellett róni, az ítéleti illeték mértékére az uj törvény 14. í;-áhak rendelkezéseit akkor sem lehet alkalmazni, ha a bíróság az ítéletet az 1915. évben hozta meg (1293. elvi). A ianuvallomási jegyzőkönyv az uj törvény 1. §-ában megszabott illeték alá esik (1312 elvi) akkor is, ha a régi perrendtartás alatt megindult rendes perben vétetett fel (1333. elvi). Az a beadvány vagy jegyzőkönyv, a melyben az ügyvéd ügyfelének hadbavonulását bejelenti és e miatt az eljárás felfüggesztését kéri, illetékköteles 13 51 - elvi . A községi jegyző által készített hagyatéki leltárra azonban nem az uj törvény 1. §-ában, hanem az illető díjjegyzék 65. tételében megszabott illetéket kell leróni (1314. elvi). Ha az alperesnek a keresetet nem tudták kézbesíteni és a felperes