Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog és a választók számának szociológiai és politikai jelentősége

164 DR. RÁCZ GYULA vetkeztében vannak hatalmas és elnyomott, vagyonos és vagyontalan osztályok a társadalomban. Rendszerint a vagyonosabb és intelligensebb osztályok birtokolják az államhatalom és befolyás túlnyomó részét; ellenben a kisebb vagyonú polgárság, még inkább az alakulás kezdetén levő polgárság és a munkásság többé-kevésbbé ki van zárva a politikai hatalomból. Az államhatalom birtoklása, vagy az arra való befolyás ezért állandó tárgya az osztályok küzdelmének; olyan hatalmi eszköz az, melyet minden küzdő érdek magának kiván megszerezni. A politikai hatalomból és befolyásból kizárt osztályok rendszerint elsősorban választójogot követelnek. Ellenben az uralkodó osztályok igyekeznek akadályozni az uj és jogtalan osztályokat abban, hogy választójoghoz jussanak és osztozni legyenek kénytelenek a jogtalanokkal. Miért? A választójog a\ a része az alkotmánynak, a melyen a társadalom és áz. állam összefüggése a legnyilvánvalóbb. 3. A parlamenti választójog szerepe kettős, egyfelől szervezete a társadalomnak az állam felé és meghatározza, hogy mely társadalmi osztályok hivatottak arra, hogy az államkormányzatra befolyást gyakoroljanak; másfelől az államnak szerve ez a társadalom tagjaihoz és azt dönti el, hogy mely társadalmi osztályok elismerésére és politikai hozzájárulására akar a kormányzat támaszkodni. A népképviselet és különösen a parlamenti választójog nagy jelentősége eme kettős szerepéből következik; «közbeeső épület ez a társadalom és az állam kÖzött». A parlamenti választójog mértékéből meg lehet mondani, hogy mely társadalmi osztályok uralkodnak az államban. A parlamenti választójog terjedelme egyszerűen a társadalmi erők hatalmi elhelyezkedését fejezi ki. Az érdekek harczában továbbá a választójog a törvényszerű kiegyenlítő és közvetítő szerve az ellentétes érdekeknek. Állam és társadalom, kormányzat és nép között felmerülő ellentétek abban a mértékben tűnnek el, a milyen arányban a társadalomban levő összes ér-