Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

A VÉDJEGYTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. J\ jogi forumok hatáskörét a specziális védjegyügyekre korlátozná, más szóval a védjegyek érvényességének, valamint két vagy több védjegy egymáshoz való viszonyának tisztázására. így pl. nem látható be, hogy az ellen az ítélet ellen, a mely a védjegytörlési keresetet elutasítja, miért ne lehetne ujrafelvételnek helye? Olyan szempontok, a melyek ezt kivánnák, úgyszólván nem is képzelhetők. De még a keresetnek helyt adó, tehát a védjegy törlését kimondó ítélet tekintetében sem állhat meg ez a felfogás, mert ezekben az esetekben sincs értelme annak, hogy a törlést kimondó itélet ellen ne legyen ujrafelvételnek helye, pl. uj bizonyiték alapján, ha az itélet harmadik jóhiszemű jogainak sérelme nélkül állítja helyre a védjegyet, a mely irányban a tervezet is megfelelő garancziát ad. Az pedig igazán nem lehet vitás, hogy a védjegysértés miatt megindított abbanhagyási gazdagodási és kártérítési perekben meg kell adni az újrafelvételi ugyanazok között a korlátok között, mint a mely korlátok között az ujrafelvétel egyáltalában lehetséges. A felek jogos érdeke és az igazságszolgáltatás általános szempontja egyáltalában sérelmet szenvedne a tervezet ez álláspontja folytán. Ezek szerint a tervezet a védjegyjogi hatóságok szervezete, a védjegyek megadása iránti eljárás alapelvei, a védjegyjogi hatóságok hatásköre, nemkülönben az ezekben az ügyekben követendő eljárás tekintetében nagyobb horderejű újításokat kezdeményez, a mely reformeszmék azonban véleményem szerint igen alapos revízió alá veendők. Az anyagi védjegyjog tekintetében ellenben a tervezet álláspontja nagyjában igen konzervatív. így mindenekelőtt a tervezet úgynevezett általános intézkedéseiben, a melyek a védjegyezhetőség tárgyi és alanyi előfeltételeivel foglalkoznak, lényegileg a mai joggal egyező álláspontot foglal el és inkább csak szerkezeti és szövegezési újításokat hoz. így a tervezet ragaszkodik a mai joghoz abban is, hogy