Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

A VÉDJEGYTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. 65 A védjegyügyek legfőbb intézése igen nagy kiterjedésű munkát, a hazai és külföldi gazdasági élet állandó szemmel tartását, a forgalmi viszonyok, a védjegyek és az üzleti reklám egyéb eszközeinek állandó szemmel tartását és végül a hazai jogéleten kivül a külföldi jogéletnek oly intenzív szemmel tartását követeli meg, hogy a szabadalmi tanács elnökét, a ki a védjegyügyeken kivül még a szabadalmi és mintaügyekkel is kell hogy foglalkozzék, egy legfelsőbb bírósági tanács vezetésével, a mely munka önmagában véve is mint köztudomású, egy egész ember teljes munkaerejét követeli meg, nézetem szerint megbízni nem lehet. A szabadalmi törvény tervezete intézkedéseinek átvétele továbbá azt is maga után vonná, hogy védjegyügyekben is ülnökei volnának a szabadalmi tanácsnak a kir. Curia és a hétszemélyes tábla biráin kivül azok a műegyetemi tanárok, valamint egyéb technikai szakférfiak, a kik a szabadalmi tanácsba ülnökökké kineveztettek. Véleményem szerint ez egyáltalában nem indokolt és nem tudom elképzelni, hogy a kémia, technológia, a textilmérnökség, az elektrotechnika vagy elektrokémia, vagy bármely más technikai tudományág legnagyobb teoretikusai minő tevékenységi kört találnának a védjegyügy terén, a hol a jogi kérdéseken kivül nincs másról szó, mint a védjegyek hasonlóságának, még pedig olyan hasonlóságának elbírálásáról, a mely hasonlóságot a laikus ember szemével kell bírálni. Hogy a szabadalmi törvénytervezet intézkedéseinek egyszerű átvétele folytán a szabadalmi tanácsnak ülésén védjegyügyekben is elnökölhetne műszaki ülnök, az természetszerűleg szintén nem válnék előnyére a védjegyügyek megfelelő elintézésének. A tervezet, mint előbb emiitettem, megengedi, hogy a szabadalmi tanácsba a védjegyügyek elintézésében való részvétel czéljából ipari és kereskedelmi szakférfiak is kineveztessenek, a kik közül minden tanácsülésben legalább egynek részt kell venni.