Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

A VÉDJEGYTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. 6i hogy a védjegyügyeknek specziális szakelőadói és szaktanácsai legyenek. Ezt a magam részéről hiánynak tartom annál is inkább, mert alig tételezhető fel, hogy valaki a szakszerűséget a védjegyügyekben nem tekintené szükségesnek vagy kívánatosnak, a minthogy a külföldi nagy szabadalmi hivatalokban is szakszerű alapon van szervezve a védjegyügyek elintézése. Ha pedig ebben egyetértünk, ugy a magam részéről szervezeti garancziát tartok szükségesnek és nem tartom elegendőnek, ha a hivatal mindenkori vezetőjére bizzuk a szakelőadók kirendelését és szaktanácsok felállítását, illetve ilyennek mellőzését. Hiánynak tartom továbbá, hogy a tervezet a szabadalmi hivatalnak védjegyjogi működése körében a nem hivatásos vagyis a kereskedő és iparos elemnek tért nem enged. Ez a jelenlegi állapottal szemben visszaesés. Véleményem szerint a nem hivatásos elem részvételét a védjegyügyek elintézésénél kár volna kikapcsolni. Igen helyes, ha a szabadalmi hivatal a gyakorlati élettel állandó kapcsolatban áll és ennek a kapcsolatnak közvetítésére senki sincs inkább hivatva, mint a kereskedő, iparos, a kinek magának vannak védjegyei, a ki ismeri a közönség felfogását és ismeri a forgalmi viszonyokat. A tervezet ezzel szemben a technikus elemeknek biztosit helyet a szabadalmi hivatal védjegyügyekben működő tanácsaiban, illetőleg ha a szabadalmi hivatal műszaki tagjaira vonatkozó kvalifikáczionális szabályok ugy valósulnának meg, a mint azt a szabadalmi törvény tervezete tartalmazza, az okleveles mérnökökön, gépészmérnökökön és vegyészeken kivül az okleveles gazdáknak, erdészeknek és bányászoknak. A mérnök, vegyész, gazda, bányász és erdész, mint azt a szabadalmi törvény tervezetéről adott véleményemben kifejtettem, megtanulhatja ugyan a védjegyjogot is és a védjegyjog terén is hasznos munkás lehet, okszerű kapcsolat azonban saját szakmája és a védjegyügyek között nincs, minélfogva nem látom