Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái

A VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKEKONGRESSZUS. 6] í teremtsen, a mely lehetővé teszi a jövőben egy titokban vallott, de nyilvánosságra még nem bocsátott nemzetközi jogi elvnek nemzetközi jogszabálylyá való megformulázását s ebben az alakban a megváltoztatott és megváltozott körülmények közt leendő érvényesítését. A békekongresszusoknak a természetéből következik tehát az a történetileg is helytálló tétel, hogy maguk a békekongresszusok nem alkalmasak a jogképzésre, jogszabályok alkotására. A békekötésnek az adja meg a tulajdonképeni jogi erejét, hogy az eddig elismert nemzetközi jogszabályokra támaszkodik. De gyakorlatilag sem alkalmasak a békekongresszusok jogszabályok alkotására. A békekongresszusnak az a czélja, hogy minél előbb létesítse a békét, minél előbb létesítse a békeállapotot a lelek között, minél előbb vessen véget a háborúnak. Miután a békekongresszusok — ha esetleg praeliminarek után is — de közvetlenül a háborús állapotokra következnek be, föl sem lehet tételezni azt az elfogulatlanságot, a körülményeknek azt a pontos mérlegelését, a mely minden jogszabály megformulázásának elengedhetetlen feltétele. Uj nemzetközi jogszabály megformulázása még nagyobb gondot kívánna, mint az állam keretén belül érvényesülő szabályoké, mert mig az utóbbiaknál az állam szervezett összereje legalább külsőleg képes biztosítani a jogszabály érvényesülését, addig a nemzetközi jogszabályoknál ezeknek kötelező erejét csak az összevágó meggyőződés vagy az önkorlátozások szükségébe való megfontolt belenyugvás adhatja meg. Ezért, ha a wesztfáliai békét létrehozott münsteri és osnabrücki békekongresszusoktól kezdve (1641 —1648) végigmegyünk a nevezetesebb békekongresszusok, igy a pyraeneusi (1-659), az utrechti (1712—5), a bécsi )I8I^), a párisi (1856)és a berlini (1878) békekongresszusok történetén s a nemzetközi jogszabályok fejlődését vizsgálva azt keressük, vájjon ezek a határpontokat jelző kongresszusok voltak-e azok, a melyek a nemzetközi jogban uj jogszabályokat hoztak létre, arra az ered-