Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái

Ó2Ó Dl BERINKEY DÉNES ményre kell jutnunk, hogy ezek közül a békekongresszusok közül csakis az 1856. évi párisi kongresszuson jöttek létre uj, kötelező nemzetközi jogszabályok, a mennyiben ez a kongreszszus hozta létre a közismert párisi tengerjogi nyilatkozatot, a mely a kalózkodás, a tengerzár és a zsákmányjog elveit az eddigi jogszabályoknál általánosabb s jórészt megváltoztatott szabályokban fejezi ki. A párisi kongresszusnál mutatkozó kivétel tehát csak megerősíti azt a szabályt, hogy a békekongresszusok általában nem tekintik feladatuknak uj nemzetközi jogszabályok fölállítását. Még általánosabbá válik a szabály és még szűkebb térre szorul a kivétel, ha vizsgálódásaink körébe belevonjuk a wesztfáliai békekötés óta megtartott többi (Aix-la- Chapelle, 1663; Nymwegen 1676—1679; Frankfurt 1681; Ryswick 1697; Aix-la-Chapelle 1748; Teschen 1779; Párizs 1782/3; Rastadt 1797; Amiens 1802; Erfurt 1808; Prága 181 3; Chátillon-sur Seine és Gand 1814; Aix-la-Chapelle 1818; Troppau 1820; Laibach 1821; Verona 1822; Panama 1826; Lima 18-47 i kongresszust is. A békekongresszusokra vonatkozó tételnek ilyen módon történt megállapítása után azonban indokoltnak látszhatik az oly ellenvetés, a mely abban állna, hogy ha az eddigi békekongresszusok nem vetettek föl jogi problémákat, hogyan lehet várni, hogy a most folyó világháborút lezáró békekongresszuson ily jogi problémák fölmerüljenek ? Ezzel az ellenvetéssel szemben azonban reámutathatunk arra, hogy az előbbiekben fölállított tétel csakis uj jogszabályokra vonatkozik, de korántsem jelent annnyit, mintha a békekongresszusokon jogi problémák föl ne merülhetnének. A tételnek ily módon történt korlátozása reá vezet bennünket a békekongresszusok legmélyebben rejlő sajátosságaira. IV. A wesztfáliai békekötésben az előbbi állapotokhoz képest uj nemzetközi jogelvek jelennek meg, igy az államok egyenjogúsága tekintet nélkül a vallásra és az államformára, az államok függetlensége és az egyensúly gondolata, a mely e