Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

6i6 BÁRÓ WLASSICS GYULA e természetes kellékét a magyar, törvényhozás bármikor elejtette volna, senki bizonyitani nem képes. Csak azért, mert az ujabb törvények nem rendelkeznek az elkülönitett magyar udvartar­tásról, az elkülönitett magyar udvartartást jogilag is elenyészett­nek tekinteni nem lehet. Zolger sok irányban becses fejtegetései engem arról győztek meg, hogy a magyar állam jogtörténeti fejlődésére, a magyar szent korona közjogi tartalmára, a magyar államnak a modern államokat időben jóval megelőző közjogi kialakulására nem vetett figyelmet, midőn a tisztán patrimonialis magánjogi ala­pon megszerkesztett fejedelmi hatalmi koron és a német-osztrák értelmű «monarchikus elven» felépült alkotmány alapján épiti fel az udvartartás jogi természetét. Ezért tagadja is. hogy az államnak joga lenne az udvartartáshoz. Egy jogi személynek, úgymond, nem lehet udvartartása és igy nem lehet az államnak sem udvartartása. Legfölebb arról lehetne beszélni, hogy az államnak joga van a fejedelme udvartartásához. Ámde, úgymond, ennek ismét az volna a feltétele, hogy a fejedelem udvartartása állami intézmény legyen. Így válnak szét a mi útjaink. Mi a magyar szent korona viselője jogának tekintjük a magyar udvar­tartást. Gyökere a szent korona. A királyi méltóság tisztesség joga, magyar felfogás szerint a közjog területe. Az udvartartás tisztesség-jog, ezért az udvari s/olgálat közszolgálat. Magát az udvartartási szolgálatot Zolger is közszolgálatnak nevezi. Sui generis közszolgálatnak. A ma­gyar alkotmány történeti fejlődése azonban szintén «sui generis» fejlődés. A magyar jogfejlődés már a XIV. században az állam souverainitásának, jogi személyiségének gondolatához ért. Zolger sok érvvel bizonyítja, hogy az udvartartás miért nem állami szolgálat, sőt azt mondja, hogy az uralkodó kizárólagos akarat­elhatározása alá tartozik az udvartartás berendezése és mégis azt állítja, mint láttuk, hogy ha az uralkodó változtatni akar a a mai egységes udvartartáson, ugy ezt csak a két állam bele­egyezésével teheti. Egész teóriája szerint az államnak csak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom