Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. joga elválaszthatatlan közjogi fogalom. Az már azután nem tudományos kérdés, de az opportunismus kérdése, hogy mikor vagy mily keretben érvényesüljön ez az elévülhetlen jog. Nem kell mindig a jog teljes tartalmát kimeríteni, hogy a jog fennállását bizonyítsuk. Ha valaki a tulajdonjog tartalmát czélszerütlenül gyakorolja, pl. azzal a joggal ugy él, hogy mint tulajdonos megsemmisíti a tárgyat, mely tulajdona, csak önmagának okoz kárt. A királynak és császárnak egy physikai személye miatt a végsőig vitt elkülönített udvartartás nem is volna czélszerü. Nem volna czélszerü, hogy a belső háztartási személyzet is végletekig vive az elkülönítést, külön-külön személyekbői álljon. A gyakorlati czélszerüség követelményeivel számoltak a kiegyezés megalkotói, számoltak az 1867-es alapon álló pártok és nem zárkóztak el azon tekintetek elől, melyeket az egy physikai személyben találkozó osztrák császár és magyar király udvartartásának czélszerüségi és gazdasági követelményei parancsoltak. De ebből nem az következik, a mit Zolger állit, hogy az önálló magyar udvartartás jogilag kizárt fogalom. Ehhez az udvartartáshoz a szent korona souverainitásának joga van, a királyi méltóságot mint a souverainitás külső személyesitőjét, a szent korona legfőbb szervét, ez a jog személves tulajdonság gyanánt illeti meg. Nézetem szerint jogilag igen érdekes és jogtechnikailag becses munkát is végzett szerző, midőn az 1867: XII. t.-cz. 7. §-ának keletkezési és szerkesztési történetéből és az 1867. évi XII. t.-cz. szelleméből érvel azon álláspontja mellett, hogy ott az elkülönített magyar udvartartás nem követeltetett. Ezzel szemben azonban azt kell megjegyeznem, hogy ezekkel az érvekkel nem lehet kimutatni, hogy az 1867-iki torvényhozás egyúttal meg akarta volna szüntetni a magyar királynak a magyar udvartartáshoz való jogát is. Nem lehet azt állítani, hogy a magyar országgyűlés is tisztán az «uralkodói állással* és nem a «magyar királylyal» akarná összekapcsolni az udvartartást. Az 1867-iki törvényhozás alkotói nem kívánták az elkülönített magyar udvartartást. De azt, hogy a magyar szent korona souverainitásának