Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 5-6. szám - A polgári törvénykönyv javaslata és kereskedelmi törvényünk

288 Dí VÁLYI SÁNDOR veszélyes — mert megnyugvást nem keltő — az érdekelt P. K. majorizálása. Azt hiszem, a rendeletnek ez a része mindenesetre módositásra szorul. Legalább is azt kellene megengedni, hogy a feloszló pénzintézet közgyűlése két tagot ne a P. K. választmányi tagjai közül válaszszon. A rendelet még egy fontos és az ioo8:LVII. t.-cz.-et módositó intézkedést tesz: A ki a feloszló pénzintézet üzletét, vagy annak valamely önálló részét a P. K. közbenjöttével foganatosított önkéntes felszámolásból kifolyólag veszi át, annak a terhére az üzletátvevőnek az 1908 : LVII. t.-czikken alapuló felelőssége nem áll be. Ez intézkedés rácziója az, hogy a felszámolási eljárás során a hitelező kellően érvényesíthette követelését és hogy az átvevő joggal feltehette, hogy a felszámolás során a hitelezők ki is elégíttetnek. A felszámolási eljárás részletei szabatosság, körültekintés és világosság dolgában mintaszerűen vannak szabályozva. Általában a rendelet igen értékes jogászi munka, mely méltán sorakozik a háború alatt az igazságügyminiszteriumban készült rendeletek mellé. PÉNZINTÉZETEK KÉNYSZER-FELSZÁMOLÁSA. Irta : Dr. VÁLYI SÁNDOR. I. Irányelvek. A béke áldásai között annyiszor gyengének vallott közgazdaságunk a mérhetetlen értéket és erőforrást romboló világháborúnak viharában váratlanul szivós ellenállóképességet tanúsított. Pénzintézeteink túlnyomó része a betétek elvonását gátló kormányrendeletek által támogatva, majd a háborús gazdasági élet kialakulásának nyomában támadt tőkék felgyülemlése folytán, végül a kedvező üzleti konjunktúrák közvetlen felhasználásával nemcsak meg nem gyöngült, hanem erejében jelentékenyen gyarapodott.