Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 5-6. szám - A polgári törvénykönyv javaslata és kereskedelmi törvényünk

PÉNZINTÉZETEK KÉNYSZER-FELSZÁMOLÁSA. 289 A jövő gazdasági életünk körvonalainak bizonytalanságára tekintettel mégis sul\os hiba lett volna a netalán válságba sodródó pénzintézetek ügyeinek rendezését czélzó jogi intézkedések létesítését elhanyagolni. Részben ezeknek az eshetőségeknek számbavétele, részben a részvénytársaságok és szövetkezetek alapitása és működése ellen fölmerült visszásságoknak legalább a pénzintézetek körében részleges orvoslására irányuló törekvés eredményezték a Pénzintézeti Központról szóló törvényt (T.). A Pénzintézeti Központtal (P. K.) törvényhozásunk egy közintézmény jellegű, nagy tekintélylyel és tőkeerővel rendelkező olyan központi szervet létesített, melynek hivatásköre: egész hiteléletünknek szervezése és egészséges alapokra fektetése. E feladatkörön belül a P. K.-nak már a háború befejezése előtt előtérbe toluló különösen fontos szerepe: azoknak a pénzintézeteknek szanálása, fuzionáltatása vagy megszüntetése, melyek a termelési ágak szükségletének emelkedésével fokozódó pénzkereslet és tőkeeltolódások következményeit a háború után elviselni nem tudnák, vagy kellő konszolidáltságuk hiányában nem eléggé életképesek. Kivül esik jelen fejtegetéseink körén annak vizsgálata, vájjon a P. K. szervezetét és hatáskörét szabályozó intézkedések megfelelő biztosítékot nyujtanak-e arra, hogy ez intézmény igen sokoldalú, nehéz és felelősségteljes hivatásának magaslatára fog emelkedni. Bizonyos azonban, hogy csak ugy válhatik közgazdasági életünknek áldásthozó tényezőjévé, ha minden ténykedésénél a szakszerűséggel párosult szigorú tárgyilagosság vezérli. II, Részleges csődjogi reform és bifurkáczió. Életbenlévő csődtörvényünkben igen sok az értékes joganyag, világos szerkezete a törvénykészités mintájául is vehető. Jogász közvéleményünk mégis régen pálczát tört felette, mint a gyakorlatban be nem vált olyan törvény felett, mely nem