Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 5-6. szám - A polgári törvénykönyv javaslata és kereskedelmi törvényünk

A PÉNZINTÉZETEK ÖNKÉNTES FELSZÁMOLÁSA. felszámolásnak. A gyakorlatban azonban ez nincs igy. Mert ha senki sem kér a fizetéseit megszüntető, de az anyagi csőd állapotában nem lévő pénzintézet ellen csődöt: akkor nincs akadálya az önkéntes felszámolásnak. A felszámolásadta moratórium ideje alatt a fizetések megszüntetése miatt nem lehet csődöt kérni; de ha a felszámoló rájön, hogy a tartozások a vagyont meghaladják, tehát az anyagi csőd állapota állott be: köteles ezt a CsT. 244. §-a értelmében a csőd megnyitása végett a csődbíróságnak bejelenteni (15. §.). Természetesen nem esik a fent elmondottak alá az a felszámolás, mely a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-án alapszik, midőn t. i. a csődönkivüli kényszeregyesség ugy szól, hogy a pénzintézet az önkéntes felszámolás szabályai szerint számoljon fel. Ha azt látjuk, hogy a fizetési zavarokba jutott pénzintézet is igénybe veheti az P. K. közbenjöttével foganatosított önkéntes felszámolást, és ha ismerjük gazdasági viszonyainkat: világos lesz előttünk, hogy az «önkéntes* felszámolás elnevezés az esetek túlnyomó többségében eufonisztikus. Életképes és tőkeerős intézet nem fog felszámolni és különösen nem fog a K. P. közreműködésével önkéntesen felszámolni. Ha ehhez a modus vivendihez, helyesebben modus moriendihez nyul, azt bizonyára «der Not gehorchend, nicht dem eignen Trieb» teszi. Rendszerint az a pénzintézet fog feloszlani, melynek létfeltételei egyik vagy másik irányban megszűntek. A felszámolás oka hitel- vagy tőkehiány, nagy veszteségek, a minthogy a KT. 187. §-a a társaság fennmaradása vagy feloszlása kérdésének közgyűlés elé terjesztését rendeli, ha az alaptőke fele elveszett. A legtöbb esetben tehát a felszámolás közvetlen oka a rossz anyagi helyzet, a nyilt vagy latens fizetési zavar. Az önkéntes felszámolásra bizony a pénzintézet a legtöbb esetben kényszeritve van. Már most itt van a P. K. nagy tőkeerejével, kiváltságos szervezetével, a kormány és az ország legnagyobb pénzintézeJogállnm. XVI. évf. s~6. f. 19