Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 5-6. szám - A polgári törvénykönyv javaslata és kereskedelmi törvényünk

266 DF BAUMGARTEN NÁNDOR mely megfelelő előkészítést igényel s a melylyel e helyen nem foglalkozhatom. A K. T. revíziójával kapcsolatban tehát itt is konkrét megoldási javaslatra lesz szükség. III. Ha azt konstatáljuk, hogy a párhuzamos joganyagban a Javaslatban oly szabályt találunk, mely a K. T.-ből hiányzik, ugy ez nemcsak arra vezethető vissza, hogy ezeknek érvénye pusztán a magánjog területén kivánatos, hanem generális sza­bályt jelentenek, melyek mindkét jogterületen egyaránt kívá­natosak. Ha Horvátországra tekintettel vagyunk (lásd I. 2. alatt)r ugy ezeket is azonos szövegben a kereskedelmi kódexben kel­lene ismételnünk. Másrészt azonban oly jogszabályokra találunk a Javaslat­ban, melyek a K. T.-nyel szemben határozott haladást mutat­nak, annak, a joggyakorlat által kifejtett hiányait javítani van-' nak hivatva. Ha ezek pusztán a magánjogi kódexben foglaltatnak, akkor a K. T. ezeket mellőző és kizáró szövege mellett, a kereskedelmi forgalomban, mely a K. T. extensiv rendszere folytán a kötelmi forgalom túlnyomó részét felöleli, egyálta­lában nem volnának alkalmazhatók, habár azt a kereskedelmi forgalom specziális kívánságai vagy a jogszabály belső tartalma kívánatossá tenné. Oly helyzet állhatna elő, hogy a természeténél fogva előre­haladottabb, a forgalom igényeit érvényre juttatni hivatott keres­kedelmi jog nélkülözné azokat az intézkedéseket, melyek a természetszerűen kon^ervaüvebb magánjogban a P. T. folytán már megvalósultak. Csak természetes, hogy 18715 óta kötelmi és forgalmi jogunk fejlődött és a Javaslat szerkesztői e közel negwen év­tanulságával javítani iparkodtak törvénykönyvünket. Bizonyára visszás eredmény volna, ha e javítások a K. T.­ben nem foglalnának helyet, és pusztán a magánjogi forgalom­ban volnának alkalmazhatók. így hogy csak néhány példát említsünk: a Javaslat a szol­gálati szerződést némely vonatkozásában kényszerítően ugy sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom