Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

A KORONÁZÁSI HITLEVÉL JOGI TERMÉSZETE. 5 országgyűlés ezen a tartalmon tul terjedő igények befoglalását kívánja a hitlevélbe, a király ezt önkéntes hozzájárulással tel­jesítheti, de a hitlevél lényeges kellékéhez nem tartozó kívánsá­gokat a szoros jog szempontjából figyelmen kívül hagyhatja. A hitlevél, mióta a magyar királyság örökletes monarchia, a trónöröklésnek nem föltétele (conditio). De elengedhetlen föltétele a koronázásnak, tehát annak a ténynek, a melylyel a trónöröklésre hivatott örökös király a királyi hatalom teljes birtokába jut. A királyi hitlevél — mondja Deák Ferencz a Lustkandl ellen irt iratában — ünnepélyes biztosítás, melynek kiadása a koronázásnak elengedhetlen föltétele. Ennélfogva az országgyűlésnek joga van a királytól hitlevelet kívánni. A király a hitlevél kiadását meg nem tagadhatja. Ez nem olyan, mint a koronázott király szentesitési joga, melynek lényege — mint Deák Ferencz mondotta — abból áll, hogy a király az elébe terjesztett és az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatokat elfogadhatja vagy elvetheti és nem köteles azokat szentesíteni, a királyi hitlevélnek kiadása ellenben kötelesség, melyet meg­tagadni nem lehet. E kettő között lényeges a különbség. Köte­lessége tehát elfogadni azt a hitlevelet, a minőt a fiági, illető­leg nőági örökösödésnek törvénybe iktatása alkalmával a törvény elrendelt. Nem állana az országgyűlés a jogosság álláspontján, ha a király megkoronázása, tehát a királyi hatalom teljes bir­tokbajutása elé más igények követelésével gördítene akadályo­kat, melyekhez a király hozzájárulni nem óhajt. Másképen állott ez a királyválasztás idején. Akkor a hit­levelek valóságos alkulevelek voltak. A király és nemzet sza­badon egyezkedtek. A királyok valóságos választási programmot adtak ki a hitlevélben. Királyjelöltek versengésének tárgya volt a hitlevél tartalma. Igen természetes, mert a trónörökö­södés «conditio»-ja volt a hitlevél. Ma pedig közjogi köteles­sége az öröklés utján trónrajutott királynak a nemzet jogait és alkotmányát biztosító hitlevelet adni és viszont kötelessége az országgyűlésnek, ha a király kiadja a törvényekben meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom