Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

6 BÁRÓ WLASSICS GYULA állapított tartalmú hitlevelet, azt elfogadni és a királyt megkoronázni. Itt kétoldalú szoros jog és kötelességi viszony áll fenn. Itt ebben a szigorú kétoldalú kötelességben van az alkotmánybiztositék lelke. Egyfelől annak biztositása, hogy a nemzet jogai és alkotmánya minden trónváltozásnál megerősíttetnek és másfelől a király is biztosítva van, hogy a koronázással a királyi hatalom teljhatalmú birtokához jut, ha a nemzet jogait és alkotmányát előzőleg a köteles tartalommal biró hitlevélben megerősiti. A jogviszonynak ebből a világosan meghatározott tartalmából következik, hogy érdekében áll ugy a királynak, mint a nemzetnek a koronázás elé semmiféle oly akadályokat görditeni, melyek a koronázást elodázhatják, mert ebből sérelem háramlik a nemzetre (országgyűlés), sérelem a királyra. Előbbi meddő munkára van kárhoztatva, mert határozatai nem szentesittetnek, a király pedig teljhatalmának birtokába mindaddig nem jut, mig meg nem koronázzák. Minden doctrinális fogalommeghatározásnál erőteljesebben fejezi ki a királyi hitlevél jogi természetét az 1790-iki országgyűlések október 5-iki felirata: A királyi hitlevél — igy szól a felirat — nem egyéb, mint «az uralkodóház átvételekor az alkotmánynak megtartása iránt adandó biztosítás, mely természete és rendeltetésénél fogva az alkotmány biztosításának már a trónörökösödési szerződésekben megállapított eszközeit foglalja magában, tehát nem uj választási feltételeknek előszabását, melyeknek öröklő országokban helye nem lehet». Maga a hitlevél ősrégi intézmény. Helyesen mondta gróf Andrássy Gyula, hogy: «őseink alkotmányunkat és jogainkat nemcsak azzal akarták oltalmazni, hogy törekedtek módot szerezni arra, hogy azokat megvédjék a hatalmi eszközök erejével, hanem azzal is, hogy királyunkat az alkotmányhoz, a jogokhoz kapcsolták a vallás súlya, szentsége és a becsületszó erejénél fogva». Jogtörténészeink Szent Istvánig- vezetik vissza a hitlevél eredetét, midőn a sarkalatos törvényeket egy okmányba foglalva és azt neve aláirásával és esküjével megerősitette. Vannak adatok már II. Endre kora óta, de III. Endréről már határozottan