Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám - A háborús magánjogi jogalkotás és jogalkalmazás tanulságai

i66 ALMÁSI ANTAL semlegesség, a védővámok túlhajtása, egyáltalán az erősebb nyomatékkal lefolytatott nemzetközi gazdasági versengés, sőt ki tudja hány ma még nem is sejtett és a világpiaczot szintén elemi csapás erejével fenyegető egyéb, a háborútól független tény is. E tömeges veszedelmek megvalósulása oly számos, kinos és sürgős kérdés elé állit, a mely többé nem kerülhető eh azáltal, hogy a háború előtti magánjog kötelemmódositó tényeinek kivételes jellegű, szűkös szabályait ezentúl is változatlanul hagyjuk. A háború nem egyes kötelmek, hanem egész kötelmi fajok tartalmát változtatta meg és számtalan társadalmi osztály vagyont viszonyait tette mérhetetlenül rosszabbakká. A kötelein alanyi és tárgyi elemeinek eme tömeges összeomlása hasonló tömegpusztulás esetére, ha csak nem akarunk újból annak összes vergődésében kinlódni, a kötelem tartalmára vonatkozó szabályoknak lényeges tágítását követeli. A tágitás méreteiről vitatkozhatni. Talán nincs is itt még az ideje annak, hogy részletekre gondoljunk. Nem is irányelvek,, hanem inkább példák lebegnek előttünk akkor, a midőn idevonatkozólag egy-két megjegyzést koczkáztatunk. 5. A kötelem tartalmára vonatkozó tételeknél mindenekelőtt figyelembe volna veendő, hogy a tömeges gazdasági válságok a pénzadós teljesítő képességének vélelmét lerontják. Ennek hatása az áruadós javára a kézen-közön teljesités követelésének joga ott is, a hol ő egyébként előzetes teljesítésre volna kötelezve.* A válságok jellemző vonása előrelátásuk kizárt volta. A hitelezőt tehát az adós megromolt vagyoni viszonyainak megtudakolása tekintetében gondatlanság se terheli. Ebből folyik: a pénzadós fizetésképtelenségének vélelme, a mely az áruadós előzetes szolgáltatási kötelességét ipso jure kézen-közön eszközlendővé változtatja át. Ezen a gondolaton alapul a mora* Mgi Jav. Bsz. 902. §. V. ö. 1087. §. is.