Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám

A HÁBORÚ ESETÉRE SZÓLÓ KIVÉTELES HATALOM ALKOTMÁNYJOGI JELENTŐSÉGE. (Befejező közlemény.*) Irta: Dr. POLNER ÖDÖN. Az 1848. évi törvények az országos megajánlás és adózás alapján, de királyi jogon tartott állandó katonaságnak a magyar korona joghatósága, vagyis a különleges magyar kormányzat alá visszahelyezését szintén nem mondták ki egészen világosan és határozottan; de ennek alapjait közvetve megadták s a 48-as törvények végrehajtása az 1848. június io.-iki királyi rendelettel oly irányban indult meg, a mely ezt a visszahelyezést megközelítette. És akkor csakhamar felmerült a gondolata annak, hogy a magyar államnak a magyar állameszme ellen fellázadt polgáraival szemben eme, a magyar korona joghatósága alá visszahelyezett katonaság hadi törvényszékei bíráskodási joggal felruháztassanak és a katonai törvények kihirdettessenek. Miután a július 19-én a nádor és kir. helytartó által kiadott rendelet az ország egész délkeleti vidékén a rögtönitélő hadi törvényszékeket polgári személyek felett is hatályba léptette, a képviselőháznak a szerb nemzetséghez tartozó egyik tagja indítványozta, hogy Temes-, Torontál- és Bácsvármegyék ostromállapotba helyeztessenek. Deák Ferencz mint igazságügyminiszter nem igen pártolta az eszmét; azt, hogy a törvényhozás konkrét intézkedéseket tegyen, határozottan ellenezte s legfeljebb azt tartotta volna helyesnek, hogy törvény hozassék, mely általánosan szabályozza a kérdést s azt mondja ki: uiy esetben a minis^te* Előző közleményt 1. Jogállam XVI. évf. 25. lap. togillara. XVI. évf. 3—4. f. 9