Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám

D? POLNER ÖDÖN rium felhatalma-tatik ebekre és ebekre*. Midőn azután a képviselőház mégis elhatározta, hogy a minisztérium terjeszszen elő még a folyó ülésszakban általános vésztörvényjavaslatot, Deák Ferencz az 1848. július 29-én tartott ülésben a törvényjavaslatot a következő szavak kíséretében nyújtotta be: «En nehéz szívvel teszem e lépést, mert az ilyen törvény diktátori hatalmat ád, ez pedig alkotmányos országban kényes hatalom; a hazának jelen körülményeit pedig és a hangulatot, melyben vagyunk, nem tartom alkalmatosnak ily törvény megvitatására, melyhez tökéletes higgadtság szükséges. Mikor ily törvény alkottatik, indulatnak, félelemnek, aggodalomnak, haragnak távol kell lenni, pedig nem hibázok, ha azt állitom, hogy a jelen körülmények között erre vonatkozólag nem vagyunk abban a hangulatban.» A javaslatból akkor nem is lett törvény, de miután bekövetkezett a magyar állam két tényezője: az uralkodó és a nemzet közötti meghasonlás és miután az uralkodó a magyar nemzettel szembe kerülve, osztrák uralkodói minőségének segélyével a magyar államnak majdnem egész területét, a mint láttuk, osztrák jognak megfelelően hadi állapotba helyezte, a magyar nép képviselete, mely elszakadva a másik államalkotó tényezőtől, önállóan igyekezett a magyar állami hatalmat gyakorolni, szintén foglalkozott a magyar nemzet érdekében behozandó ostromállapot szabályozásának kérdésével. A debreczeni országgyűlés javaslatot fogadott el «rögtönitélő hadi s polgári vegyes bíróságok felállítása, s^erke^ete, eljárása és Ítélete alá tartozó esetek meghatározása tárgyában*; a képviselőház 1849. február 13-án, a felsőház pedig márczius 19-én. Ennek a vésztörvénynek, a mint általában nevezték, 1. §-a következőleg szól: «A honvédelmi bizottmány felhatalmaztatik, hogy hadimunkálatok, táborozások vagy rendes katonai parancsnokságok működése helyén — s általában ott, hol a körülmények megkivánnák — rögtönitélő, hadi s polgári vegyes biróságot alakithasson. »