Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

88 D? OPPLER EMIL hogy a hozandó határozatokat keresettel megtámadhassa. A közgyűlés után ellenben érvényesen lemondhat megtámadási jogának gyakorlásáról, mert hiszen jogositvány érvényesítésére senki sem köteles. Viszont érvényesnek tartom az előzetes lemondást az alapszabály által adott qualifikált szavazati jogról. Tartalmuk szerint a különjogok vagyonjogiak és ügykezelésiek (igazgatásiak). Előbbiek közé tartozik a társasági vagyon aránylagos részéhez való jog, az osztalékhoz való jog, utóbbiakhoz a megtámadási jog és a szavazati jog. Terjedelmük szerint teljesen vagy részlegesen különjogok. Előbbiek azok, a melyek részben sem vonhatók meg, meg sem szoríthatók. Ilyen például a felszámolási hányadhoz való jog és a megtámadási jog. Utóbbiak megszoríthatok, például a szavazati jog. A jelen §-ban és az előző §-ban előadottakból nyilvánvaló, hogy az, vájjon valamely részvényesi egyéni jog megvonása, módosítása ki van-e vonva a közgyűlés jogköréből, csupán a kifejezett törvényi és kifejezett alapszabályi különjogoknál állapitható meg első pillantásra, mert irott szabály kifejezetten deklarálja ezt. Minden egyéb részvényesi egyéni jognál előzetes értelmezés és mérlegelés utján kell megállapítani, ha vájjon a kérdéses jogositvány részvényesi különjog-e, azaz e jognak megvonása és módosítása ki van-e vonva és ha igen, milyen mértékig van elvonva a közgyűlés jogköréből. 3. §. A legfontosabb törvényi különjogok. I. Általánosak. n. Különösek. I. Altalánosak. 1. Talán a legfontosabb általános törvényi különjog a részvényesnek az a joga, hogy ő a társaság részese. Őt a társasági vagyon aránylagos rés^e illeti (K. T. 147. és 163. §-ai). Hiszen ebből a jogából folyik még a különjogok egész sorozata (osztalékra való jog, felszámolási hányadra való jog, ellenőrzési