Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai
A RÉSZVÉNYES KÜLÖN (EGYÉNI) JOGAI. 89 jog stb.). Mégis ez a jog nem teljesen különjog, hanem csak részlegesen különjog. Annak kell minősitenem, mert a törvény megengedi a részvényes részesedésének kényszerű megszüntetését is, még pedig a részvény kisorsolása utján (K. T. 209. §.). Nézetem szerint azonban a részvényes részesedésének kisorsolását csak akkor köteles tűrni, ha a{ a% eredeti alapszabályban már statuáltatott. Ha az eredeti alapszabályban a részvénytőke kisorsolásáról nincs szó, akkor ez később a részvényesre már reá nem kényszeríthető és ez által részesedési joga teljes különjogává vált. 2. A részvényes joga törvényes és alapstáb álys\em ügyvitelre. Megadja ezt a pozitiv jogot elsősorban a K. T. 174. §-a, a midőn az ezzel ellenkező közgyűlési határozatok ellen specziális keresetet kreál a részvényes javára. Megadja a K. T. 189. §-a, a midőn az igazgatóság kártérítési kötelezettségét tör« vény- vagy alapszabálysértés esetére kifejezetten megállapítja. Eme jogának gyakorlására több különös törvényi különjog felett rendelkezik a részvényes. 3. A{ egyenlő elbánásra való jog, az egyenlőség joga. Folyik ez a K. T. 147. és 163. §-ainak rendelkezéseiből és az egyenértékű részvények jellegéből. Ez az egyenlőség joga nem azt jelenti, hogy minden részvényesnek egyenlő joga van tényleg. Csak azt, hogy a szabály az egyenjogúság és hogy minden részvényes egyformán jogosult minden részvényesi jogot megszerezni, illetve egyformán köteles azt adott esetben elveszteni (például alaptőke leszállításnál). Ez elv természetesen nem zárja ki azt, hogy a részvények bizonyos fajainak az alakuláskor a tervezet, később pedig az alapszabályok bizonyos osztalékbeli és szavazati előjogokat biztosítsanak. Ekkor is azonban egyfajta részvények birtokosainak egyenlő jogaik kell hogy legyenek.