Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Háborús jogesetek

6o Dl REICHARD ZSIGMOND ujabb csődnyitás megkerülésével, a tömeghitelezők aránylagos kielégítésének van helye (csődt. 50. §.). Eddig azt mutattam ki, hogy a különvagyon, mint minden más vagyon : c^élvagyon. De mi a különbség a különvagyon és minden más vagyon között? A különbség — azt mondtam fennebb — abban van, hogy a különvagyon többes c^élu, még pedig fokozatosan többes c^élu vagyon. Ezt, valamint az öss%vagyon fogalmát és a különvagyonhoz való viszonyát egy következő czikkben fogom kifejteni. HÁBORÚS JOGESETEK. Irta: Dr. REICHARD ZSIGMOND. A háború hosszú tartama alatt a dolog természete szerint mind gyakrabban kell dönteni a bíróságoknak abban a kérdésben, hogy milyen hatása van a háborúnak a háború előtt kötött szerződésekre. A tapasztalat mutatja, hogy a felek még a hosszabb időre kötött szerződésekben is aránylag ritkán tettek intézkedést a háború esetére. A tételes jogban pedig szintén nem találunk kifejezett szabályt ebben a kérdésben. A jog fejlődésében nem ritka ugyan, hogy a gyakorlat a régi jogszabályokkal kénytelen beérni uj viszonyok fejlődésénél, de a viszonyok változásának oly nagy mértékére, mint a minővel a mostani háború jár, mint egyéb tekintetekben, ugy a joggyakorlatban sem volt még példa. Mintegy szemünk előtt nő fel a háború joga az egyes esetekben, a melyekben a bíróságnak a szerződés és a törvény hézagait kell pótolnia. A joggyakorlat alakulását akarom néhány jogeset nyomán ismertetni, a melyek közé egy-két németországi jogesetet is felvettem. Egy tátrai fürdőtelep bérlője a bér leengedését követelte azon az alapon, hogy a háború következtében a fürdő vendégek