Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése
5°4 IRODALOM. 25 éves nyilvános működésének, a melyet remélhetőleg hasonló termékenységi! ujabb 25 év követ». Tudjuk, ez a remény — büntetőjogi irodalmunk nagy veszteségére — nem valósult meg. Csupán néhány évet engedett a sors Baumgarten Izidornak abból az ujabb negyedszázadból. Ezek közül is a két utolsót majdnem egészében, küzdve a Károly öccse halálán érzett mély bánatával és mind súlyosabbá váló betegséggel, kellett lemorzsolnia. De a többi ezekből a számra nézve nagyon is szűken kimért esztendőkből termékeny év volt, a melynek gazdag szellemi hagyatékát gyűjthette egybe a Büntetőjogi tanulmányok III. kötetébe Baumgarten Izidor és Károly tudománykedvelő traditioinak hü követője ár. Baumgarlen Nándor. A posthumus-kötetbe felvett dolgozatok közül a legkésőbbi «A beszámítást kizáró okok az esküdtbirósági eljárásban» eredetileg ár. Angyal Pál Bünüg)-i Szemléjének első (1912/1913-iki) évfolyamában 1912 okt. 15. és decz. 15. között (I. évf. 1—3. sz.) jelent meg; a különlenyomat 1913-as évszámot visel. Valójában tehát 1882-től 1912-ig, vagyis éppen harmincz esztendőre terjedt Baumgarten Izidor nyilvános irodalmi működése. A III. kötet végpontnak természetszerűleg az elhalálozás évét tünteti fel, bizonyára azt akarván ezzel kiemelni, hogy a gyűjteménynek Baumgarten Izidor életében megjelent két kötete uiánra eső egés\ időszak alkotásait felöleli. A III. kötet a szerkesztés mikéntjét tekintve két irányban is elhajlást mutat a másik kettőtől. És pedig egyrészt, annyiban, hogy a mig ezeken belül első megjelenésük chronologikus rendje szerint következtek az egyes tanulmányok, addig a III. kötet bÍ2onyo=, mindjárt ismertetendő más csoportosítást kísérel meg, — másrészt annyiban, hogy oly kisebb dolgozatokat is felölel, a melyekkel azonos jellegűek fölvételét a két első kötet mellőzte. Közelebbről szemügyre véve e két rendbeli elhajlást, a következőket látjuk. A III. kötet 4 csoportba különíti az 1907,1914 közt megjelent tanulmányokat. I. Büntetőjog és criminologia, II. Bűnvádi eljárás, III. Joggyakorlat, IV. Két beszéd.* Szembetűnő, hogy ez a felosztás nem nyugszik egységes alapon. Szerintünk már csak az egész gyűjtemény egyöntetűségének megóvása szempontjából is helyesebb lett volna megmaradni a chronologikus * A csoportokon belül az alábbi sorrendben következnek a tanulmányok : I. Az uj irányok a büntetőjogban (1909), A biró (1911), Az alkohol mint bünszerző (1908), A társadalom hathatósabb védelme a bűntettesek bizonyos csoportjával szemben (pl. szokásszerü, közveszélyes, iszákos, korlátolt beszámitásii stb. bűntettesek) (1911), A kezdő bünős kímélése, mint törvényhozási probléma (1907), A fiatalkorúak és a büntető novella (1911), A fiatalkorúak biráiról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló törvény előadói tervezete (1912;, A büntető novella terve-