Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 463 •jainak közös tulajdonában marad s a tulajdonostársi illetőségekből folyó jogok lesznek tagsági jogokká (1913 : X. t.-cz. 20. §.) ; 2. olyat, a melynél a közös legelő tulajdona a társulat megalakításával átszáll a társulatra -s a tagok tulajdoni illetőségei dologi használati illetőségekké alakulnak át (1913 :X. t.-cz. 23. §.). A szabályozásnak e két módja között inkább csak névleges és formai a különbség (1913 : X. t.-cz. 24. §.) ; érdemleges eltérés csak az, hogy a társulatra ruházott tulajdonnál a közös legelő szorosabban van a társulat czéljára lekötve azáltal, hogy a tagok illetőségei a tagok telekkönyvi lapjain nem lévén telekkönyvezve, a tagoknak illetőségeikre vonatkozó külön rendelkezései a közös legelő jogviszonyait nem komplikálhatják s a társulatnak arra vonatkozó rendelkezési joga kizárólagos lévén, a közös legelőnek vagy egy részének elidegenítése és megterhelése s a társulat czéljának ily ügyletek utján való előmozditása meg van könnyítve. Ép ugy, mint az érintett társulatoknál, más egyesületeknél is nyomon lehet kisérni azt, hogy az egyesületi vagyontárgyakra vonatkozó azok a jogok, a melyeknek alanyául az egyesületet tekintjük, a tagsági jogokban részekre bontva az egyesületi közösségben a tagok személyéhez kapcsolódnak. A közönséges életben az egyesület tagjai nem alaptalanul mondják az egyesület vagyonát az ő közös vagyonuknak. Helyesen érzik azt, hogy az ő tagsági jogaik az egyesület vagyonára vonatkozóan az ő vagyoni jogkörüket növelik és összességükben valóságos tulajdonjogot tesznek ki. Nemcsak a részvénytársasági tagság inkorporálója r a részvény, hanem a szövetkezeti üzletrész s még a vagyonnal biró altruista egyesületbeli és a köztestületben tagság is a közösségi vagyonban való valamelyes, habár esetleg csupán a rendelkező jogra korlátozott részesedést foglal magában. Ha az ily vagyontárgyakra vonatkozó jogok tekintetében az elmélet még sem szól közösségi jogviszonyról, hanem a jogok alanyát: a tagokat jogi egységbe foglaló s a tagok személyétől különválasztott központban, a .jogi személy fogalmi egységében keresi, ennek is meg van az érthető oka. A részesedésnek az a módozata, a mely szerint az egyesülethez, -mint centrumhoz kapcsolt jogokban az egyesületi tagok részesülnek, nem vezethető oly egységes és általános typusokra vissza, mint a szorosan vett közösségi alakzatoknál : a tulajdon- és más jogközösségnél és a társaságnál. Az ily közösségek részestársai a közös jogoknak egyénileg meghatározott és közvetlenül döntő alanyai s részesedésük tartalma a közös jog tartalmával azonos jogosítványokból áll. Ezek a jogosítványok egyenesen az ő individuumukhoz tapadnak s a jogi forgalomban nekik egyéni meghatározottságukban kell azokkal élniök. Részesedésük kizárólag és közvetlenül a jogra, ennek tartalmára vonatkozik. Másként van a jogi személy alakjában jelentkező közösségeknél. Ezeknél azt, hogy a tag mennyiben s miként részesedik a közös jogokban, ;a szervezet az egyes jogi személyek szerint a legkülönbözőbben határoz30*