Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

4^2 SZÁSZY BÉLA nek tagjai, a mely maga is államot alkot, ép ugy, mint jogi személyek tagjai lehetnek más jogi személynek. Az az állam azonban, a melynek más államok a tagállamai, valamint az a jogi személy, a melynek más jogi személyek a tagjai, kell, hogy maga is külön, önálló személyiségi jogkörrel és szervezettel legyen felruházva ; olyan magasabb államot azonban, a melynél minden lényeges föhatalmi jogosítvány a tagállamot illeti, jogilag elképzelni nem lehet. Logikai képtelenség is személyegység feléről vagy részéről beszélni, mert a személyiség fogalmilag oszthatatlan minőség. A jogi értelemben vett személyegység fogalmához önálló czél s ennek szolgálatában egységes akaratelhatározásra és egységes cselekvésre képesítő önálló korporativ szervezet szükséges, a mely a személyiség substratumát egy jogi egészszé egyesíti. Ha ezek a kritériumok a résznél vannak meg, akkor a rész maga alkotja a személyegységet. Az ily részek egymással állhatnak jogviszonyban a nélkül, hogy felettük magasabb személyegység alakulna ; vagy lehetnek egy magasabb személyegységnek is tagjai vagy szervei, ez azonban feltételezi azt, hogy a magasabb személyegységnek magának is külön meglegyenek az önálló személyiség kritériumai : a külön személyiségi életkört megalapitó saját önálló czél s az ezt szolgáló külön szervezet, a melyhez az alkotó részek külön személyegysége tagsági vagy szervi alárendeltségi viszonyban áll. Ennélfogva vagy önállóak a részek s akkor fölöttük nincs személyegység, vagy van fölöttük személyegység, s akkor ennek személyiségi körében ki van zárva a részek önállósága ; de önálló személy- egységeknek puszta fogalmi egységbe összefoglalását a fogalmi egység személyiségének jogi kritériumai nélkül jogi értelemben személynek nem lehet nevezni. Ép azért az osztrák kiegyezési törvény emiitett kifejezéseinek érintett magyarázata jogi lehetetlenséget foglal magában. A magyar kiegyezési törvény is használja ezt a kitételt : «mindkét fél», «a két fél»; a magyar törvényben azonban ez nem a Reichshálfte, Reichsteil értelmében mint valamely egységes egésznek fele vagy része, hanem a fél, a Partei értelmében van használva, a mely a felekként, azaz személyekként szemben álló két független államot kívánja jelenteni. Nagyobb fontosságot lehetne tulajdonítani annak a szintén feltűnő jelenségnek, hogy az osztrák kiegyezési törvény szemben azzal az elnevezéssel, a melyet a magyar állam megjelölésére használ : «Lánder der ungarischen Krone», az osztrák tartományok megjelölésére nem választott egy a császári koronával való vonatkozásban ennek megfelelő analóg efféle elnevezést : ((Lánder der österreichischen Krone» vagy cLánder der kaiserlichen Krone». Valószínű, hogy az osztrák törvénynek óvatos tartózkodása ily elnevezés választásától azzal az osztrák felfogással függ össze, a mely a császári hatalmat bizonyos körében az egész monarchiára, tehát a magyar államra is kiterjedő felsőbb birodalmi hatalomnak tekinti, s ezt a felfogást, mert a kiegyezésben megvalósítható nem volt, elvben mégis fenntartani kívánta.