Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 4^1 kormánya és törvényhozása is együttesen egy fogalmilag összetartozó egységét teszi ki a Reich kormányának és törvényhozásának. Mindegyik rész kormánya csak részkormány és törvényhozása csak résztörvényhozás Teilministerium, Teilparlament), a mely formailag külön áll, külön működik s hatáskörében a birodalom területének csak egy részére van korlátozva, de materialiter a birodalom kormányzati és törvényhozói hatalmát gyakorolja. Ezért van az, hogy az osztrák kiegyezési törvény a Reichsrat mellett oly előzékenyen nevezi a magyar országgyűlést is a más értelemben vett közjogi terminológiánkkal egyezően Reichstagnak, holott mi a magyar törvények hivatalos német fordítását csak 1906. év óta nevezzük Ungarische Reichsgesetzsammlungnak, a korábbi Landesgesetzsammlung helyett, bár a törvények szövegében s nevezetesen már az 1867: XII. t.-cz. hivatalos német fordításában is az országgyűlést nem Landtagnak, hanem ép ugy mint az osztrákok is, de a magyar birodalomra értve, Reichstagnak neveztük. Lehetséges, s az osztrák kiegyezési törvénynek egész rendszere erre látszik vallani, hogy czélzatosan ilyen államjogi felfogás lappang az említett szavak mögött. Mindamellett ezt a felfogást, a mely a törvényben egyenesen sehol sem jut kifejezésre, még az osztrák törvény szempontjából sem lehet következetesen elfogadni. Az osztrák törvény ugyanis a Reichshálfteket az állami főhatalomnak minden attribútumával s ezek önálló gyakorlásának lehetőségével szintén felruházza, s ezzel azokat önálló közjogi egészekké, közjogi személyekké teszi. Ezzel szemben azokat a Reich részeinek csakis ugy lehet tekinteni, ha a Reich szót ép ugy, mint a magyar törvény a birodalom kifejezést, nem közjogi, hanem területi értelemben veszi. Az osztrák törvényt tehát helyesen ugy kell értelmeznünk, hogy a Reichshálfte kifejezéssel azt akarta jelezni, hogy a monarchia uj jogi rendjében az államszemélyiség az előbb egy államot alkotó Reichról átszállott a Reich két részére s ezzel a Reich jogi személyisége megszűnt és két külön személyiségre bomlott fel. Már most, ha ezzel szemben elméletileg azt a konstrukciót állitják fel, hogy a Reichshálfték főhatalma, törvényhozása és kormánya csak részfőhatalom, résztörvényhozás és részkormány, melyek összetéve együttesen a Reichnak mint egésznek főhatalmát, törvényhozását és kormányát teszik ki, akkor ez elmélet segélyével akár az egész kulturvilágot egy jogi fogalmi egészbe lehetne foglalni, mert a nemzetközileg is teljesen független államokat, a melyek között valamilyen közös nemzetközi kapcsolatok s szervezetek vannak megállapítva, ép ugy lehetne egy magasabb jogi fogalmi egység részeiként minősíteni, mint a Reichshálfteket, a Reich részeiként. A jogi személynek ilyen konstrukciója, a mely két önálló személyegységnek egyszerű összefoglalásában áll, egészen önkényes és semmiféle jogi alakulatban elfogadva nincsen. Államok is lehetnek ugyan olyan magasabb rendű állami szervezet-