Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

440 SZÁSZY BÉLA jogorvoslattal ne élhessen, hiszen mindkét esetben ugyanazok a döntő kérdések kerülnek elbírálás alá. A tervezet szerint a szabadalmi tanácsnak a törvény hatálybalépésekor hivatalban levő elnöke a legfelsőbb birósághoz tanácselnöknek kinevezhető. Ha a szabadalmi tanácsnak elnöke a törvényes kvalifikáczióval nem bir, a legfelsőbb biróság tanácselnökévé ki nem nevezhető, ebben az esetben tehát a tervezeti rendelkezés foganatba nem mehet; ha pedig a kellő minősitése megvan, akkor e nélkül a rendelkezés nélkül is kinevezhető, ennélfogva a tervezetnek a jelzett rendelkezése felesleges. Ezért ez a rendelkezés mellőzendő volna. AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. Irta: SZÁSZY BÉLA. A történelmi erőknek az az évszázados küzdelme, a mely egyoldalról Magyarországnak az osztrák tartományokkal egy államba olvasztására és más oldalról Magyarország közjogi függetlenségének fenntartására irányuló ellentétes törekvések között lefolyt, az 1867. évi kiegyezésben nyert állandóságra rendelt jogi kiegyenlitést. A küzdelem eredményeként a magyar állam a monarchiának a kiegyezésben megvalósult paritásos dualisztikus szerkezetében mint törvényhozására és belkormányzatára nézve közjogilag független és egyenjogú fél helyezkedett el az osztrák állam mellett. Azt a kapcsolatot, a mely a monarchia két államát a pragmatica sanctio alapján az uralkodó természeti személyének