Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

AZ OSZTRÁK-MAGYAR KÖZJOGI KÖZÖSSÉG MINŐSÍTÉSE. 44 I azonossága, az elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul együtt­birtoklás elve, a közös és kölcsönös védelemnek ebből folyó kötelezettsége, valamint a közös ügyek és közös intézmények által összeköti, a magyar közjogi felfogás elméletben és gyakorlatban egyértelműen akként értelmezi, hogy az nem jelent a két állam fölött egy harmadik, magasabb rendű, egységes vagy összetett államszemélyiséget. A monarchia csak két államból áll; a monar­chia pedig maga mint ilyen nem állam, hanem csupán az érintett kapcsolatban fellépő két államnak együttes megjelölésére használt kifejezés. Közjogi iróink tüzetesen foglalkoznak annak, igazolásával hogy kiegyezési törvényünk szellemének és pozitív rendelkezé­seinek csak az érintett magyar közjogi felfogás felel meg, s hogy azzal a monarchiának a két állam fölött álló magasabb rendű állammá minősitése nyilvánvalóan ellenkezik. Annak, hogy a kiegyezésnek egyedül megfelelő egységes magyar közjogi felfogást közjogi viszonyunknak a kiegyezési törvényekben nyert részletes szabályozása mellett is magyaráz­gatni és igazolni kell, oka az, hogy ezt az inkább csak elmé­letinek látszó, de gyakorlati kihatásaiban nagyfontosságú kérdést maguk a kiegyezési törvények egyenesen és kifejezetten nem oldották meg, s ennélfogva a monarchia közjogi szerkezetének jogi minősitése a jogászi következtetések és elméleti konstrukciók terének maradt fennhagyva. A kiegyezési törvényeknek ezt a hallgatását, másrészről az osztrák és a magyar kiegyezési törvény szövegében és terminológiájában észlelhető eltéréseket s némely félremagyarázást könnyebben megengedő kifejezéseknek haszná­latát, kapcsolatban a letűnt absolut rendszer történelmi reminisz­cenciáiból vont tételekkel, tudvalevően Ausztriában egyes köz­jogi irók támpontul használják fel arra, hogy politikai czélokat szolgáló irányzatos magyarázatokkal a kiegyezés valódi szellemét és alapeszméjét elferdítve tüntessék fel s a monarchia szerke­zetének jogi minősítésére a magyar felfogással ellenkező köz­jogi elméleteket állítsanak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom