Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - A polgári törvénykönyv javaslata a parlament előtt

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATA A PARLAMENT EL OTT. 2$ Ezzel a szilárd kormányzati elhatározással szemben, mely szerint a tervezet tökélyesbitésének munkája a beterjesztés utáni időre maradna, a mikor még mindig mód és alkalom nyilik a szükséges érdemi észrevételek és módositó indítványok megtételére: az előzetes kritikának csupán arra lehetett kiterjednie, milyen esetleges pótlások, kiegészítések és módosítások történjenek a tervezeten a parlamenti tárgyalás akadályainak elhárítása s általában a tárgyalások megkönnyítése czéljából ? Illetékes helyről vett felkérés következtében erre vonatkozólag azt a véleményt nyilvánítottam, hogy a tervezet — még mielőtt törvényjavaslat alakjában a képviselőház elé terjesztetnék —• legalább általánosságban vétessék revizió alá, mert bármennyire lehetővé is lenne téve, hogy a javaslatra vonatkozó észrevételek az országgyűlés elé való terjesztés után is figyelembe vétessenek s ahhoz képest a javaslat a parlamenti bizottság tárgyalásainak folyamán átdolgoztassék, a siker nem csekély mértékben bizonyára attól is fog függni, hogy a javaslatnak már a törvényhozás elé terjesztett első szerkezete befejezett kodifikatorius műként és legalább nagyban és egészben s legalább a szabályozás főkeretei, alapeszméi és alapirányai tekintetében egységesen képviselhető kormányjavaslatként jelentkezzék s az imént jelzett vonatkozásokban minél kevesebb kifogásra és ellenvetésre adjon alkalmat. Bármennyire is kész és képes a kormány — akár magának a tárgynak túlnyomóan szakszerű jellegénél fogva, akár általános politikai okok miatt — törvény alkotását czélzó előterjesztéseivel szemben a parlamenti tárgyalás során felhangzó észrevételeket honorálni s ahhoz képest a törvényjavaslatok tartalmán változtatni, okvetlenül szükséges, hogy már csak a parlamenti vezetés alkotmányos elvének megóvása végett is legyen a kormánynak legalább az alapvető kérdésekben határozott állásfoglalása ; — ez az állásfoglalás pedig nem történhetik meg a czélbavett szabályozás kiindulópontjainak és következményeinek teljes áttekintése és beható mérlegelése nélkül, a mi minden kétséget kizáróan időt és előkészületet igényel.