Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 5-6. szám - Cui Prodest?

296 NÁVAY LAJOS ügyeknek, mert a pénzügy közössége csak odáig terjed, «a mennyiben közösek lesznek oly költségek, melyek a külügy és hadügy kiadásaira fordítandók. De a közösség (tehát az önállóság korlátozása) még itt is csak odáig terjedhet «hogy az emiitett tárgyakra megkívántató összes költségek közösen határoztassanak meg», mig az ez összegekből a Magyarországra eső aránylagos résznek kiuetéséről, beszedéséről s az illető helyre leendő áttételéről kizárólag Magyarország országgyűlése és felelős minisztériuma intézkedhetnek. A közös költségekhez való hozzájárulás módja már önmagában véve is ellentmond a czentralisták által oly makacsul védett birodalmi eszmének, a mely önálló pénzügyi törvény nélkül nem képzelhető el. Az 1867:XII. t.-cz. pedig a magyar állam pénzügyi souverainitását nemcsak azáltal fejezi ki, hogy a közös költségek megállapítását a magyar országgyűlést képviselő delegatio hatáskörébe utalta, hanem azáltal is, hogy a megállapított közös költségekből a Magyarországra eső hányadrészt az ország többi köztartozásai közé sorolja és ezek kezelését illetőleg az országgyűlés és minisztérium kizárólagos intézkedési jogát kifejezetten is megáilapitja (17. §., 41. §.). Waitz — az egyes államok által szervezett küldöttségekben — delegatiókban — egyik lényeges ismérvét látja az államok szövetségének, olyannyira, hogy szerinte mindenütt ott, hol ilyen küldöttségek a közös ügyek tárgyalásának tényezői, ott a «Bundesstaat» létezése már ebből az okból is kizártnak tekintendő. Az 1867 :XIl. t.-cz. 28. §-a világosan kimondja, hogy «Magyarország a közösügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzás ügyéhez tartozik, sem teljes birodalmi tanácsot, sem bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tart, s ezek egyikét sem fogadja el, hanem ahhoz ragaszkodik, hogy miután O Felsége legmagasabb trónbeszéde szerint is, közös kiindulási pont a pragmatica sanctio: egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről O Felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél». Ez a