Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az állam hadi ereje ellen irányuló bűntett

AZ ÁLLAM HADI EREJE ELLEN IRÁNYULÓ BŰNTETT. I ^ vény szóhangzatából és értelméből tisztán kiviláglik, igazolja ezt a K. B. T. 527. §-ának a jogrendszerben való állása is. Ez a törvényhely a K. B. T. Harmadik Részének IV. fejezetében foglaltatik, a mely rész «az állam hadi ereje elleni bűntettekről* rendelkezik. Ilyen büntettek: 1. a jogosulatlan toborzás; 2. az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segélynyújtás; 3. a kémkedés, a melylyel egyenlősitetteknek látszanak «az állam hadi ereje ellen intézett — a K. B. T. 327. §-ában megjelölt — más cselekmények)). A kémkedés és ezek a K. B. T. 327. §-ában megnevezett más cselekmények külön fejezetet, a Harmadik Rész IV. fejezetét töltik ki. Nem szorul fejtegetésre, hogy a K. B. T. Harmadik Részének kazuisztikusan körülirt, a 327. §-szal egy sorba állított bűncselekményei — a jogosulatlan toborzás, az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábitás vagy segélynyújtás, a kémkedés — egyenesen az állam hadi ereje ellen irányulnak, és hogy ezeknek a deliktumoknak már természete világosan felismerni engedi a tettesnek hazaárulásra irányuló czélzatát. Ezt a czélzatot egyébként a törvény ott, a hol különböztetés szüksége fennforog, mint tényálladéki elemet kifejezetten is megkívánja. A «kémkedés »> bűntettét az követi el, «a ki katonai viszonyoknak vagy tárgyaknak állapotát a^al a szándékkal* kémleli ki. hogy arról az ellenségnek hirt adjon». Már a kémkedés kísérlete — eredmény nélkül, az ellenségnek adott minden közlés nélkül — megállapitja a befejezett büntettet, a melynek háború vagy háborús veszély idején kötélhalál a büntetése. Miért külön tényálladéki ismérv itt az elárulás czélzata? * K. B. T. német szövege : «ir> der Absicht . . ., um . . .» (vagyis a szabatos fordítás ez volna: «azzal a csattal. . ., hogy . . .». A hivatalos fordítás a szövegben reprodukált kitételt has/nálja). Szeri-.