Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország

WLASSICS GYULA érintette — sőt azt az 1723 : I. t.-cz. szövegéből láthatni — egyenesen megerősítette. Az a magyar alkotmánynyal ellenkező tényleges állapot, mely előbb és utóbb is fennállott nem szüntette meg az alkotmány jogfolytonosságát. Magyarország törvényhozása sohasem fejezte ki azt, hogy Ausztriába beolvad. Hogy az «indivisibíliter ac inseparabiliter»-nek (1723:1. t.-cz. 3., 4. §-ok és 1723 : II. t.-cz. 7. §.) mi a közjogi jelentősége, azt már föntebb kifejtettem. Nem hiszem, hogy Tezner ur — bármennyire nehezére essék nagy buzgalommal kifejtett munkájával felépített kártyavárának széthullása — fönntartsa a «Neue Freie Préssé»-ben gyorsan kimondott véleményét. Erre hagyott különben is visszavonuló utat, mert a «Neue Freie Presse*-ben irt kis nyilatkozatában kiemelte, hogy a kéziratot csak fölületesen olvashatta: «Soweit ich nun ím Fluge den mir vorliegenden Text des Allerhöchsten Handschreibens übersehen vermag.» Nézetem szerint «bona fide» nem is lehet ott a birodalmi eszmével kötött compromissumot keresni, a hol azt a döntő tényezők eleve kizárták. Itt a «paritásos dualismus» végrehajtásáról van szó és mindenesetre sajátszerű színben tűnnek elő azok az urak, a kik még most is abban akarnak tetszelegni, hogy Magyarország törvényes önállóságát megtagadják. A kik a közjogi irodalmat továbbra is így müvelik és egész jogtörténelmünk és minden törvényünk félreismerésével még a mostani czimerrendezés után is azt akarják tudományosan hirdetni, hogy Magyarország már a múltban föladta önállóságát és ezt csak folytatta 1867-ben: ugy ezt a tant elfogulatlan biráló nem tekintheti többé közjogi tudománynak, hanem a kei állam létérdekeit veszélyeztető minden es^kö^el visszaszorítandó veszélyes politikának. A pragmatica sanctióval sokat foglalkozott Tezner, ur és ujabban egész iskola törte és ugy látszik még ma is töri magát azon, hogy a pragmatica sanctióból olvassák ki az összbirodalmi eszmét. A tsincera animorum unio»-i azonban mint «quantité negligeable»-t kezelték. III. Károly 1723-ik évi