Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország

ÁZ AUSZTRIAI KÖZJOGI IRODALOM ÉS MAGYARORSZÁG. 9 decretumának (II.) kitűzött nagy czélja ma már visszatérithetné őket az eltévelyedés útjáról: . . . ut succesivis, quibusvis temporibus ab omnibus externis et etiam domesticis confusionibus et periculis praeservari; imo in alma, et continua tranquillitate ac sincera animorum unione adversus omnem visu etiam externam felicissime perennare possit. III. Teznernek nyilatkozata épen nem tart vissza, hogy ezt az alkalmat fel ne használjam reményeimnek, sőt néhány kérésemnek kifejezésére. Rendithetlen az a meggyőződésem, hogy a most folyó testvéries harczban megérlelt becsületes megértés Ausztria és Magyarország népe között tisztitólag fog hatni az osztrák közjogi nézetek helyesebb kialakulására. Most már a Lajtán tul bizonyára méltányolni tudják, mit jelentett ebben a harczban a dualismus. Mit jelentett a magyar törvényes önállóság. Megértik, hogy az «összbirodalmi» ausztriai császárságnál a dualisztikus Ausztria-Magyarország képesebb erőteljes külpolitikára és katonai akcióra. Megértik, hogy nem a sablonos egységben, mely talán a papir-alkotmányokban csábitó, hanem a két állam törvényes önállóságának loyalis elismerésében kell keresni az erőforrást. Megértik ebből a gigászi küzdelemből azt is, hogy a nagyhatalmi állás prestigét a magyar nemzet a maga teljes erejével és lelkesedésével emelte paizsára. Én a Teznerek és Jágerek nyilatkozatai után is abban a hitben élek, hogy a régi vágyakozások az egységes birodalom után a nagy világháború után el vannak temetve. Ha pedig ez a kisértet többé vissza nem jár, feltehető, hogy el fognak némulni azok az osztrák közjogi vélemények is, a melyek mindenáron történeti multunk tényleges állapotából, mely ellentétben volt a jogállapottal, törvényeink egyes ellentmondó közjogi terminológiájából a hadi tanács, a bécsi udvari kamara, a status kanczellária, a titkos tanács császári szerveinek elismeréséből a birodalmi egység törvényességét akarják megállapítani. Meg fog szűnni talán az az állítás is, hogy Magyarországot az 1713-iki osztrák pragmalica sanctio