Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

,6 D? PAP JÓZSEF kézen fekszik, hiszen az idéző végzés kézbesitése a mi jogunk szerint nem a felperesnek, hanem a biróságnak a ténye és igy nem volna méltányos az illetékességi okoknak a keresetlevél beadása után a kézbesitésig történt változását a felperes terhére róni. Igen természetes, hogy a Pp. 49. §-ában rendelt általános elv alól kivételt kell tenni ott, a hol a törvény kifejezett ren­delkezése szerint az illetékesség okát az idézés kézbesitése alapitja meg. Pl. Pp. 29. §. A németbirodalmi perrend 264. §-a szerint a perfüggőséi; beállta után a kereset megváltoztatása csak alperes beleegye­zésével történhetik. A Pp. 188. §-a a kereset változtatása tilalmát nem a perfüggőséghez köti, hanem egy későbbi időponthoz, t. i. az alperes perbebocsátkozásához. V. A perfüggőség Jelveszti ^hatályát az előbbi per befejez­tével. Ezután a későbbi pernek útját állja vagy az itélt dolog kifogása, vagy a kötött peregyezség, illetve a jogról való le­mondás. A perfüggőség megszűnik tehát a perben hozott jogerős ítélettel, mert ezzel a per végleges befejezéséhez jutott. Nem szűnik azonban meg a perfüggőség, ha az első tár­gyalási határnapon a felperes nem jelent meg és a biróság alperes kérelmére az idézést végzéssel feloldja. Ha a felperes az elmulasztott határnaptól számított 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri. Elvész továbbá a perfüggőség hatálya, ha a felperes kere­setétől alperes perbebocsátkozása előtt elállott, mert az elállás következtében a keresetlevél benyújtásának és perindításának hatályai elenyésznek, továbbá ha a peres felek közmegegye­zéssel abban állapodtak meg, hogy a pertől elállnak vagy ha a felperes a pert letette. VI. Ha már a keresetlevél elintézésése alkalmával nyilván­való, hogy perfüggőség forog fenn, a biróság a keresetlevelet idéző végzés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasítja (Pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom