Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

A PERFÜGGŐSÉG AZ UJ PERRENDTARTÁSBAN. 55 A code de procédure civile 171. art. a pertüggőségi kifogást együtt tárgyalja azzal az esettel, midőn a későbbi per összefüggésben van a korábbi perrel. A későbbi perben nem szünteti meg az eljárást perfüggőség esetén, csak esetleg átteszi a korábbi per bíróságához a későbbi pert. Összefüggés czimén szintén nincs helye felfüggesztésnek, csak áttételnek. A perfüggőségnek előfeltétele, hogy ugyanazon per más bíróságnál legyen folyamatban, mert ha ugyanazon per ugyanazon bíróságnál indul meg, ez az 1808. évi márczius 31-iki decretum ói. art. szerint nem tulajdonképeni perfüggőség; a min ugy lehet segíteni, hogy a bíróság egyesiti mindkét előtte folyamatban lévő pert. Eltérő a franczia jog szabályozása még azért is, mert a bíró perfüggőség esetén nem köteles a későbbi pert áttenni a korábbi per bíróságához. Ez belátására van bizva, ép ugy, mint az összefüggés esetén való eljárás «le renvoi pourra étre demandé et ordonné». IV. Igen lontos megállapítani a perfüggőségnek a következményeit, mert ez gyakorlati jelentőséggel bir. A perfüggőségnek processuális hatása a perfüggőségi kifogásnak az emelhetése (Pp. 180. §. 5. pont). A perpetuatio fori kérdése nincs összefüggésben a perfüggőséggel, habár sokan ezt szintén a perfüggőség egyik processuális hatásának szeretik odaállítani. A biróság illetékességét, a mennyiben a törvény máskép nem rendelkezik, a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megítélni (Pp. 49. §.). Ez érvnek verbis expressis való kimondása azért szükséges, mert nem minden illetékességi ok állandó. A változó illetékességi okoknál tehát szükséges annak a szabályozása, hogy mely időpont szerint kell az illetékességet megbirálni. A német birodalmi perrend 263. §. 2. bekezdése az illetékesség megbirálásánál nem a keresetlevél benyújtásának az időpontját, de a keresetre hozott idéző végzés kézbesitésének időpontját tekinti irányadónak. Hogy ez nem czélszerü, az