Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perfüggőség az uj perrendtartásban

54 Dí PAP JÓZSEF a per azáltal, hogy a későbbi perben ugyanaz a tényállás képezi a per tárgyát, mint a korábbiban. A per azonosságához feltételenül szükséges, hogy mind a két perben ugyanaz az igény, ugyanaz a jog is támasztassák, mert csak a jogigényre vonatkozólag van perfüggőség és pedig csak oly határokig, a melyek között birói döntés kéretett. Nem hat tehát ki a perfüggőség magára a jogviszonyra is, a melyből a jogigény keletkezik, mert a jogviszony és az abból érvényesített jog vagy jogigény nem egymást fedő egyező fogalmak. A jogviszonyból nem kell okvetlen minden benne rejlő igényt és jogot a maga teljességében érvényesíteni. Ha A. megállapítási keresetet ad be egy jogviszonynak nem létezése iránt, később pedig az alperes B. ugyanezen jogviszonyból kifolyólag teljesitési keresetet, perfüggőségi kifogásról nem lehet szó, mert ennek a két pernek más és más az előfeltétele. A teljesítés iránti pernek előfeltétele a teljesítésnek esedékessége, a megállapítási pernek előfeltétele pedig a jogi érdekeltségnek a kimutatása. Ha egy megállapítási per megakaszthatná a már esedékes követelésnek birói érvényesitését, ezáltal a jogosított jogsérelmet szenvedne. Az ily természetű perek között tehát perfüggőségnek nincs helye. Feltétlenül van sok rokonság és vonatkozás e perek között s ép azért a biró mérlegelés tárgyává fogja tenni, vájjon ne függeszsze-e fel a tárgyalást az egyik perben a másik per jogerős befejezéséig (Pp. 234. §.), esetleg ne egyesitse-e e pereket? Szigorúan kell tehát megkülönböztetni egymástól a pertárgynak identitását és prejudicialitását. Más a következmény itt és más ott. Ha alperes perfüggőségi kifogással él és ennek előfeltételei fennforognak, a biróságnak az eljárást meg kell szüntetni, a per tárgyalását nincs joga czélszerüségi okokból felfüggeszteni. Felfüggesztés csak az esetben mondható ki, ha azt a Pp. 234. §-a, vagy pedig valamely más törvény világosan megengedi.