Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 1-2. szám - Az igazmondás a polgári perben
42 DF GAÁR VILMOS tényállításokra és bizonyítékokra határozottsággal nyilatkozni. Az igazsághoz hiven tartozik tehát a fél eljárni, de ebbeli kötelezettségének megszegése nincs közvetlen szankczióval ellátva. A 408. §. ugyan megengedi, hogy a biróság a nyilván konokul perlekedő pervesztes felet a másik fél kérelmére kártérítésben elmarasztalhatja. Ez azonban nagyon korlátolt orvosság az igazmondás kötelességének megszegése ellenében ; mert a kártérítéssel ily alakban való fenyegetés az egyes perbeli tényállításokra vonatkozólag nem korlátozza nagyon a felet az igazsággal ellenkező nyilatkozat megtételében. Ellenben a Pp. 222. §-ának második bekezdése nem követel nyilván konok perlekedést és pervesztést, hogy a hazudozó fél büntetéssel sujtassék. A Pp. idézett §-a egyes adott esetben is alkalmazandó s nemcsak alkalmazható, mihelyt a 222. §. második bekezdésében előirt feltételek fennforognak. Ez a második bekezdés ugyanis azt mondja: Azt a felet vagy képviselőt, a ki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állit, a mely nyilvánvalólag valótlan, ez ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul ta^ad vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyitékra, a biróság hatszáz koronáig tévedhető pénzbirsaggal bünteti. Ez a jogszabály a pénzbírság kiszabását kötelezően irja elő; nem azt mondja: a biróság büntetheti, vagy a biróság belátásához képest bünteti, hanem határozottan megmondja: ... a biróság... bünteti. A biróság tehát nem az eset körülményeihez képest határozza el magát a birság kiszabására, hanem ha az előfeltételek fennforognak, a bírságot kiszabja. Ezek az előfeltételek : a jobb tudomás ellenére állítás, tagadás vagy bizonyítékra való hivatkozás, ha ez az állítás nyilvánvalóan valótlan, illetőleg ha a tagadás vagy bizonyitékra való hivatkozás nyilvánvalóan alaptalan. Nem elégséges valótlan tényre hivatkozás, hanem a valótlanságnak nyilvánvalónak kell lennie, természetesen az azt állító fél részéről. Éppen így a tagadásnak vagy a bizonyitékra hivatkozásnak nemcsak alaptalannak, hanem.