Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A felülvizsgálat köre

32 A FELÜLVIZSGÁLAT KÖRE. zési bíróság eljárásában a már fentebb emiitett három semmisségi ok valamelyike fordult elő, továbbá ha a miatt emelnek panaszt, hogy a felebbezési bíróság a felülvizsgálat korlátainak megtartására, az elsőbirói Ítéletnek feloldására, vagy permegszüntető okok alapján hatályon kívül helyezésére, az ügynek az elsőbirósághoz visszautasítására vonatkozó kötelező szabályok ellenére határozott, vagy a pergátló kifogást helytelenül elvetette. Ezekben a kimerítően (taxatíve) megállapított esetekben a megtámadási alap egészen független az ügy érdemi elbírálásától, a megtámadási alap megitélhetése az érdem felülvizsgálatát mellőzhetővé teszi, az a fél tehát, a ki csakis az érdemtől távol álló ezekre az okokra támaszkodik, nem panaszkodhatik a miatt, hogy a bíróság csak ezeket teszi felülvizsgálata tárgyává és nem bocsátkozik az érdembe, a melynek felülvizsgálatára nézve a félnek az előadása nem is nyújt támpontot. A most kifejtett kivételes szabály alól azonban ismét kivételeket állapit meg a törvény a többször emiitett úgynevezett semmisségi esetekre, t. i. a fél hiányos képviseletének már fent emiitett három esetére nézve, a melyek valamelyikének fennforgását mindig, tehát akkor is figyelembe kell venni, ha azokat a fél nem hozta lel. Ha tehát a fél csak az előbb tüzetesen felsorolt, az érdemtől távolálló valamely okra támaszkodik felülvizsgálati kérelmében, bár a törvény értelmében a felülvizsgálati bíróság rendszerint az így felhozott felülvizsgálati alapra kénytelen szo ritkozni, a fél hiányos képviseletéből eredő szabálytalanságot a léi panasza nélkül ilyenkor is hivatalból fogja észlelni. Az uj törvény átveszi a sommás törvény 203. §-ának azt a szabályát is, mely szerint a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban nyilatkozni köteles. Nem jelent ez annyit, hogy minden egyes panaszponttal tüzetesen, terjedelmesen kellene a felülvizsgálati bíróság indokolásának foglalkoznia, csak azt kívánja a törvény, hogy az ítéletből kitűnjék, hogy a felhozott panaszok nem kerülték el a