Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A ténymegállapítás felülvizsgálata

A TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS FELÜLVIZSGÁLATA. lel ül vizsgálati bíróság figyelmét, ennyit mind a íelek megnyugtatása, mind a bíróság hivatása megkövetel. Egyébként, ha a léi érvelése nyilván alaptalan, minden nagyobb indokolás nélkül, egy-két szóval könnyen megczáfolható, ha pedig a kérdés valóban kétséges, akkor annyival inkább szükséges, hogy a felülvizsgálati bíróság behatóan foglalkozzék vele. A TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS FELÜLVIZSGÁLATA. Irta : Dr. SEBESS DÉNES. Az uj perrendtartás alapvető kérdésekben tér el a régi eljárás felülvizsgálati rendszerétől. A régi S. E. 18$. §. csak az ott megjelölt jogkérdésben engedett reviziót, az uj perrendtartás 534. §-a minden oly esetben helyet enged a felülvizsgálatnak, a mikor -— az alább érintendő szükkörü kivételektől eltekintve — a tényállás bizonyítás "mérlegelése vagy tárgyalás nélkül felülbírálható. A felülvizsgálati alap tehát mondhatni korlátlanná vált elvileg. Ámde még tovább megy e téren az uj rend. Nem kívánja meg azt, hogy a fél a jogsértést forma szerint megjelölje. A felülvizsgálati kérelemnek e tekintetben csak annak kijelentését kell magában foglalnia, hogy a fél az Ítéletet mely alapon támadja meg (327. §.). A mennyiben tehát a felülvizsgálati kérelem tartalmából hivehető a támadás alapja, az vissza nem utasítható. Ezen rendelkezés most már tételes szabálylyal látja el a S. E. 190. §. rendelkezéseivel szemben a kifejlődött joggyakorlatot, mely az itt konstruált kellékhiány okából igen ritkán, ujabban egyáltalában nem utasitott vissza felülvizsgálati kérelmet. Az uj perrendtartás tehát a felülvizsgálati kérelem megengedett alapjainak taxativ felsorolását nem kívánván meg, sőt a megsértett jogszabály forma szerinti tüzetes megjelölését Jogállam. XIV. évf. i. és 2. f. 3