Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 6. szám - Az uj csődtörvény előadói tervezete. 1. r.

AZ UJ CSŐDTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy a részletkérdésekre vonatkozó viták lehajlása után a kitűnő tervezetből törvénykönyv váljék s hogy mint e\t Németországban tapasztaltuk, az egységnek erős összekötő kapcsa legyen, a gyakorlatba uj életet leheljen, a népnek joga iránt való érdeklődését foko\za es a jogtudománynak uj korszakát nyissa meg. Fordította : Dr. Nyári Jenő. AZ UJ CSŐDTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. Irta: Dr. SICHERMANN BERNÁT. Az individuális gazdálkodás rendszerében matematikai, jobban mondva statisztikai bizonyossággal mindig voltak, vannak és lesznek egyes gazdaságok, amelyeknek alanyai, akár a személyükben, akár a viszonyokban rejlő okoknál fogva nem képesek megfelelni az általuk vállalt feladatnak; a gazdasági rendszer által reájok kényszeritett harczban gyengéknek bizonyulnak, elesnek, gazdaságuk pedig összeomlik. A közület, ez időszerint az állam, ilyenkor közbelép, hogy segítse az elbukottat gazdaságának megmentésében, vagy újból való felépítésében — ha lehet —; ha pedig nem lehet, közbelép oly czélból, hogy az összeomlott gazdasághoz tartozó termelő eszközöket mielőbb juttassa más, erősebbnek Ígérkező gazdasági alanyoknak és hogy a gazdaságnak lehetőleg teljes értékét és lehetőleg aránylagosan juttassa azoknak, a kik az összeomlás folytán károsodtak. E közbelépésnek szabályozása a csődeljárásnak feladata a modern állam szemeivel nézve. A hitelezőket most ép ugy, mint évezredekkel ezelőtt, az állami közbelépés, illetőleg a csődeljárás közül feladatai csak az utolsó érdekeli; mennél nagyobb quotát követelnek és az, a ki maga nem juthat előnyösebb kielégítéshez — mert természetesen elsősorban ezt óhajtaná •— a «par conditio creditorum» elvét is hangoztatja. A magasabb quotának mikénti biztosítása, annak biztositása,