Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

372 BÍRÓI GYAKORLAT. biztosítékadástól függővé tenni, ha az ellenfél az illetővel — a meghatalmazás hiánya daczára — tárgyalni kiván r Ha a meghatalmazás nélkül fellépett személy utólag sem pótolja a hiányt, illetve a fél az ő eljárását utólag sem hagyja jóvá, ennek a 110. §. ötödik bekezdése szerint az a következménye, hogy a meghatalmazás nélkül indított kereset hivatalból visszautasittatik, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a meg nem jelenés következményei alkalmazandók és mindkét esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. Ha tehát az álképviselő a no. §. második bekezdése értelmében egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáttatott, ebből az ellenfélnek költségkövetelése csak az álképviselő ellen származhatik, de nem a meghatalmazás nélkül képviselt fél ellen. Ugyancsak a\ ellenfél károsodhatik abból, hogy pl. a perfelvételi határnapon meg nem jelent fél ellen a mulasztás következményei — az álképviselő fellépése folytán — nem azonnal, hanem csak a meghatalmazás igazolására kitűzött határidő sikertelen lejárta után mondatnak ki; és ezt a kárkövetelést — külön perrel — rendszerint csak az álképviselő ellen érvényesitheti. Lehetséges ugyan, hogy az álképviselő feliepése a meghatalmazás nélkül képviselt félnek is kárt okoz ; de ez a ritkább eset és ezt a bíróság előre nem tudhatja. A «költségek és károk iránti biztosítéka tehát eminenter az ellenfél érdekeit szolgálja ; és igy, ha az ellenfél az álképviselőnek tárgyalásra bocsátását feltéllenül kívánja, a bíróság nem teheti azt biztosítéktól függővé. Ellenben, akkor a midőn az ellenfél ellenei az álképviselőnek az eljárásban való részvételre bocsátását, a bíróság azt vagy meg nem engedi, vagy feltétlenül megengedi, vagy biztosítékadástól teszi függővé ; még pedig a szerint, a mint a meghatalmazotti viszony fennforgását többé-kevésbbé valószínűnek tartja-e vagy sem. Dr. Kovács MarqeL Az 1914. év magánjogi gyakorlata.1 I. S^emélyjog. A gyengeelméjü cselekvőképességéről két irányban döntöttek bíróságaink. Egyfelől a gondnokság alá helyezést megelőző időben kötött vagyonjogi ügyleteknél nyilt kérdésnek jelezték az akaratnyilvánításra való képesség fennforgását.2 Másfelől a gyengeelméjüt rendszerint képesnek mondották végrendelet alkotására és annak visszavonására.i Bíróságaink szerint az elmebeteg cselekvőképessége gondnokság alá 1 A római számok a Jogtudományi Közlöny Magánjogi Döntvénytárának füzetszámai, a törtszámok az Ü. L. «Jogesetek» cz. mellékletére vonatkoznak. Évszám hiánya azt jelenti, hogy az eset 1914-ben döntetett el. A hol más bíróság nincs megjelölve, a m. kir. Curia értendő. 2 VI. 164. I. április 1. 5456. sz. 3 33/jun. 12. 5584. sz.