Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

BÍRÓI GYAKORLAT. 373 helyezése előtt csak annyiban csökkent, a mennyiben az ügylet kötésekor beszámíthatatlan volt.1 Erre nézve azonban a betegségnek a döntő időpontban való kétségtelen észlelése 2 sem ad biztos útmutatást. A kiskorúak ügyleteinél mindinkább tért hódit az a felfogás, a mely a kiskorút a társadalmi helyzetének, életkorának és vagyoni viszonyainak megfelelő életszükségleteket tárgyazó ügyletek kötésére — bár egyelőre burkoltan — feljogosítja. A gondolat terjeszkedő erejét abban láthatjuk, hogy bíróságaink most már a kiskorú képviselőjére hárítják a bizonyítási terhet a tekintetben, hogy a kiskorú életszükségleteiről egyéb módon gondoskodott, hogy tehát a hitelügylet felesleges volt.3 Egy költségperrel kapcsolatban incidentaliter ugyan, de egész határozottan mondotta ki Curia,4 hogy a tékozlás miatti gondnokság alá helyezés a perképességet is érinti, mi külföldi állampolgárokra nézve a Pp. uralma alatt is irányadónak veendő. A részegségben kötött ügyleteket utólag jóváhagyhatóknak, tehát nem parancsoló jellegű cselekvőképességi hiányban szenvedőknek fogják fel,5 noha helylyel-közzel olyként szólnak is a döntések, mintha a részegség orvosolhatatlan semmisségi ok volna.6 A vétőképességet illetőleg módja nyilt Curiának annak kijelentésére, hogy a serdületlen kiskorú is felel azokért a tilos cselekményekért, a melyekben rejlő érdeksérelem, valamint az ebből őt terhelő következmények belátására elegendő szellemi érettséggel bírt.7 Ismételten is kimondatott, hogy a gyermek törvényes származását védő közösülési vélelem csakis akkor terheli az anya férjét, ha a gyermek fogantatási ideje a házasság idejébe esik,8 ellenkező esetben a házasság idejében való születés daczára is bizonyítandó, hogy a térj az anyával a fogantatási időben közösült. Az 1894. évi XXXI. törvényczikk 94. £j-ában foglalt rendekezést Curia absolut jellegű tilalomnak fogta fel és ezért feleslegesnek tartotta a vétkes nőnek a névviseléstől való Ítéleti eltiltását.9 II. Családjog. A házassági bontó okok már-már megmerevedett gyakorlatából legfeljebb árnyalatok volnának kiemelhetők, melyek e rövid ismertetés kereteit messze meghaladnák. Meg kell mégis említenünk a ht. 77. §. a) pontjára alapított bontó okok történeti előzményeinek gondos figyelembevételét, a melyek a bontó1 VI. 161. I. 191J okt. 7. 6085. sz. 2 VI. 162. I. Kolozsvári T. jan. 26. G. 989. sz. 3 Bpesti T. IQ14. G. 26v VI. 167. 1. 4 29/jun. 25-án 4767. sz. a. > VI. 165. 1. április 2-án 5718. sz. 6 1915. évi [. 2. I. szept. 10-én 24$. sz. ' I9iv I. }• 1. szept. 22-én 849. sz. a. 8 VI. 170. I. IQ14 márcz. 26-án 4859. sz. és S2/nov. 10-én 2281. sz. 9 27/junius 2-án 4716. sz.