Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 5. szám - Degré Lajos

BÍRÓI GYAKORLAT. tékául szolgáló okirat másolatának valódiságát, vagy a nem hitelesített könyvkivonat valódiságát, vagy az illetékesség kérdésében felhozott más tényállításnak a valóságát beismeri, •— a biró a valódiság kérdését nem teheti vizsgálat tárgyává. Az 50. §. harmadik bekezdése az illetékesség hiányának megalapítására előadott tényállítások tagadásáról is szól ; már pedig nyilvánvaló, hogy erről csak az alperes megjelenése esetében lehet szó. Ez is a fenti magyarázatot támogatja. Felhozatott, hogy ugyanily okoskodás mellett a 19., 26., 27., 36., 37. 5;-ok eseteiben is okiratot kellene követelni. Ámde ezek a hasonlatok sántikálnak. Mert a 19., 26. §-ok eseteiben az, hogy az alperes hol lakik, illetőleg tartózkodik, a kézbesítés 11 egkisérlésekor úgyis ki fog derülni ; itt tehát az illetékességet megalaDÍtó körülmény igazolásához okirat nem szükséges (129. §.), ép u^y mint ahhoz sem, hogy az ügyvéd-felperes (56. §.) irodája a perbíróság területén van. A károsítás helyének megjelölése (57. §.) magának a kereseti jognak az individualizálásához tartozik ; és ebből következik, hogy az, mint a kereseti tényalap része, hivatalból nem vizsgálandó. A mi pedig a 27. ^-ra való hivatkozást illeti, csakugyan olyan «monstruosus» volna-e azt követelni, hogy az, a ki egy külföldön lakó alperest azon az alapon perel a belföldi bíróság előtt, mert az alperesnek iit valami követelése vagy más vagyona van, — ezt már a keresetlevél mellett mutassa ki? Azt hiszem, ebben az esetben nyilvánvaló, miszerint a külföldön lakó alperest nem szabad puszta állilás alapján a belföldi bíróságnál való megjelenésre és pergátló kifogás emelésére szorítani ; tehát azok, a kik az okirat csatolását megkívánó álláspontot a 27. §-ra utaló párhuzammal ad absurdum akarják vinni, — ezzel önmaguk ellen bizonyítanak. Nincs itt szó «monstruosus» követelésről. Micsoda nehézségbe ütközik a felperesi czégkivonatot a keresetlevélhez egyszerű másolatban csatolni és az egyszer s mindenkorra beszerzendő hiteles czégkivonatot a tárgyaláson felmutatni? Ép igy vagyunk annak az igazolásával, hogy az alperes kereskedő. Rendszerint már magának a könyvkivonatnak a tartalmából megállapítható, hogy alperes részéről kereskedelmi ügylet forog fenn ; a továbbeladási szándék már az áru mennyiségéből kitűnik. Ugyanaz a körülmény valamely — rendszerint rendelkezésre álló — alperesi levélből, megrendelőjegyből is megállapítható. Hivatkozás történt a 32. §. második bekezdésében foglalt büntetési sanctióra és arra, hogy már ebből is kitűnik, miszerint a törvényhozás az illetékesség előfeltételeinek előleges kimutatását nem kívánta. Ezzel szemben áll az : hogy a második bekezdés a javaslatban nem volt meg, hanem az egy utólagos kiegészítés, a mivel a törvényhozás a könyvkivonati illetékesség megszorítását nem enyhíteni, hanem szigorítani kívánta ;