Jogállam, 1915 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A perjog egyik főproblémája a perrendtartásban

92 Dí SZÉKÁCS ALADÁR olyan házasság megtámadása iránt inditandó perben, a mikor kiskorú törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül kötött házasságot. A megtámadás joga ilv esetben a gyámhatóságot illeti ugyan, de azt a házassági törvény c;6. §. szerint csak a tiszti ügyész utján gyakorolhatja. Ez a megtámadási jog mindaddig, a mig az illető kiskorú házastárs fejlett korát el nem érte, a gyámhatóságot és a gyámhatóság utólagos jóváhagyásának leltétele mellett azt a törvényes képviselőt illeti meg, a kinek beleegyezése a házassághoz még hiányzik, azután a fejlett korát elért kiskorút, az illető törvényes képviselőt és a gyámhatóságot illeti meg, mely utóbbi a megtámadással a kiskorú akarata ellenére is élhet. A gyámhatósági tiszti ügyész által inditott megtámadási perben a kiskorút nem az atya, a gyám, vagy a gondnok képviseli, hanem az árvaszék által kirendelendő gondnok. Ennek az a magyarázata, hogy a gyámhatóság ebben az esetben tulajdonképpen a törvényes képviselő helyett jár el. Ha ily okból a törvényes képviselő támadja meg a házasságot, ugy a kereset egy példányát a biróság átteszi az árvaszékhez s ily esetben az eljárást csak akkor lehet folyamatba tenni, ha a gyámhatóság az értesitéstől számított három hónap alatt a törvényszéket arról értesiti, hogy a megtámadást magáévá teszi, ellenkező esetben a törvényes képviselő által történt megtámadás hatályát veszti. (Befejezése következ.k.) A PERJOG EGYIK FŐPROBLÉMÁJA A PERRENDTARTÁSBAN. Irta: Dr. SZÉKÁCS ALADÁR. A perjog egyik főproblémája ez: Czéltudatosan meghatározni azt, hogy a perjog mikor nyúljon két eszközének: az élőszónak és az Írásnak egyikéhez, vagy másikához. A tiszta irásmentes szóbeliségre alapított perjogi rendszer ép oly elhibázott volna, mint a tiszta Írásbeliségre alapított.