Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

TÖRVÉNYE LŐ KÉSZÍTÉS. 73$ helyzet, olyas jogközelség állott elő, a melyet az ingatlan tulajdonosnál a földfeletti és földalatti ingatlan privilégiumokra nézve észlelhetünk.* Az egyoldalú ügylet létesítője szabadon és korlátlanul rendelkezhetik a maga jogaival, akkor is, sőt talán akkor még inkább, midőn ezeket a jogokat egyszemélyü jogkörében önmaga alapította meg. Kötelességvállalás iránt azonban mai jogrendünk sokkal érzékenyebb ezen a területen belül is. A nem czimzett, át nem nyúló növesztő ügylet visszavonása merő jog gyakorlása. Jogi szeszély, de tekintettel arra, hogy az egyoldalú ügylet elismerése koránt sincs befejezve, hogy ebben a joganyagban csak utb<m vagyunk a végleges irány felé, megengedett, bárha csakis a létesítő terhére megengedett szeszély. A létesítő javára akkor, midőn apasztó nyilatkozatát czimzett módon tette, külön törvényszó nélkül már alig vehetjük fel a visszavonás hatályosságát. Ne felejtsük ugyanis, hogy a czimzéssei a létesítő maga is gyakran a joghatás véglegességét akarja, hiszen a czimzésnek e nélkül néha tulajdonképen nincs is értelme. Ha a nem czimzendő nyilatkozatot ahhoz intézzük, kinek javára szolgál, ezzel némikép ezt is belevontuk az ügyleti kapcsolatba. S igy a létesítő cselekményének subjeclip indoka, mint annak tárgyilagos értelme is a felé mutat, hogy a nem c\im\endö egyoldalú ügylet c\im\ése joghatáss\igontás felé tör. A mi felől tisztába kell jönnünk, tehát tulajdonképen az, vajon módjában áll-e a létesítőnek ily hatásszigoritás és vajon annak felvételéé hez elégséges-e a czimzés önmagában véve, avagy ezen kivül más magyarázó nyilatkoz .tokra, esetleg e tényállás egészének értelmezésére vagyunk-e utalva akkor, midőn a czimzés intenczióját feszegetjük? Kiindulópontunk valamely elismert, bár nem czimzendő egyoldalú ügylet. Tegyük a derelictio, melyet az ingón avagy a nem telekkönyvezett ingatlanon gyakorolnak. Mondjuk a példa kedvéért, hogy a tulajdonos a kiköltözéskor a szomszéddal tudatja, hogy Amerikába megy és ezért hagyja el földjét. A szomszéd várakozó álláspontra helyezkedik. A határon az illetéktelenül kivándorlót elfogják és visszatolonczolják. Vajon a szomszéd akarata ellenére beleülhet-e újra saját földjébe? Azt hiszem, az igenlő válasz felől nem lehet kétség. Tán ép oly kevéssé afelől, hogy itt a derelinquálónak nem is volt szándékában a szomszédot az ügyleti kapcsolatba belevonni, hogy tehát igenis éilelme\ési kérdés, még pedig minden egyes esetben nyill értelmezési kérdés, vajon a nem c^im^endö egyoldalú ügylet c\im\ése csakugyan joghalássygoiitást akar-e eredményezni ) Sőt hiszen a nem czimzendő és a czimzendő egyoldalú ügyletet egymástól csakis ez a nyilt kérdés választja el. A czimzendő ügylethez a törvény a joghatásszigoritást az ellenkezőnek megengedéséig ipso jure hozzáfűzi, annak következményei vagy átnyúlók, vagy egyáltalán be sem * V. ö. «Dologi forgalomi) cz. munkám 8$. 1.