Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - A moratórium Boszniában

MORATÓRIUMI RENDELETEK. német birodalmi rendeletről kívánunk szólani. A birodalmi tanácsnak ez a rendelete arra irányul, hogy megakadályoztassák, hogy azok a vállalatok, melyeknek főtelepe avagy vezetősége valamely ellenséges külállamban van, üzleteiket a német birodalomra károsító módon intézhessék, főleg pedig, hogy meggátolható legyen, hogy ily vállalatok üzleti nyereségüket ezeknek az ellenséges államoknak kiszolgáltathassák. Az állami érdekekkel ellenkező üzletvezetés kipuhatolására a helybeli közigazgatósági hatóság a birodalmi kanczellár beleegyezésével felügyelőket rendelhet ki, kiknek működése azonban a tulajdon és egyéb magánjogoknak sérelmével nem járhat. A felügyelők azonban megtilthatnak a vállalatnak bizonyos tervbe vett, de az államra hátrányos vagyoni intézkedéseket, teljes betekintést kívánhatnak a vállalat üzletmenetébe, felvilágosítást kívánhatnak minden üzleti ügyre vonatkozóan. Követelhetik az utóbbiak, hogy az ellenséges állam polgárait megillető jutalékok a háború befejeztéig a német birodalmi banknál helyeztessenek letétbe. A mennyiben az ily módon felügyelet alá helyezett vállalatok kebelébe tartozó személy szándékosan szegné meg a felügyelők utasításait, ugy 50,000 márkáig terjedhető pénz- és. három évig terjedhető fogházbüntetéssel fog sújtatni. Mint a nemzetközi jognak súlyos sérelme, nagy megütközést keltett Angliának az az intézkedése, melylyel a vele hadban álló államok polgárainak szabadalmaitól a védelmet megvonta. Az 1883. évi párisi egyezményben Európa müveit államai (köztük Anglia is) az ipari tulajdonjog védelme érdekében abban állapodtak meg, hogy minden egyes, az egyezményt elfogadó államnak polgárai a szabadalom védelme tekintetében valamennyi egyezményes államban egyenlő jogokat élveznek. Ennek alapján a feltalálók bármely államban kívánhatták, hogy találmányuk szabadalmaztassák és ugyanoly védelemben részesittessék, mint az illető állam, polgárainak találmánya. Midőn Anglia ezt az egyezményt a hadviseléssel semmiképen össze nem függő, csupán jogosulatlan előnyök szerzésére irányuló czélzattal megszegte, igen természetesen a vele hadat viselő államoknak retorsiós rendelkezéseit tette szükségessé. Áttérve már most a büntetőjog körébe tartozó kivételes intézkedésekre, megemlítjük, hogy ezek részben enyhítenek, részben szigorításokat alkalmaznak a rendes körülmények között alkalmazott tételes jogszabályokon. Az anyagi jog körébe tartoznak a szigorítások : uj büncselekmény-tényálladékok és büntetésemelések ; az enyhítések az eljárás körében tapasztalhatók : pertörlés, büntetéselengedés és szabadságvesztés, valamint pénzbüntetés elszenvedésére engedett halasztás alakjában. Uj bűncselekményi tényálladékok kreálására Németországban közvetve az adta meg a jogalapot, hogy az 1914. évi július 31-én kelt császári, rendelet a hadi állapotot léptette életbe, a mikor is a birodalmi alaptörvény 68. § ának megfelelően nem csupán a végrehajtó hatalom száll át a. katonai parancsnokra, hanem egyszersmind ez utóbbi parancsnoknak jogá-